A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
2. Törvénytervezet az országgyűlési képviselők mentelmi jogáról, valamint a képviselők összeférhetetlenségéről Kiss KÁROLY elvtárs: Szeretném megkérdezni, hogy a jelenlegi tervezet mennyiben különbözik a régi mentelmi jogtól. Szélesebb? Vagy mi a változás? KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Van-e most ez az úgynevezett reverzális? Ha van, akkor ez az egész kérdést lényegesen befolyásolja. NEZVÁL FERENC elvtárs: Kiss elvtárs kérdezte, hogy a most javasolt törvény miben különbözik a régitől. Elsősorban a társadalmi átalakulás óriási különbséget tesz szükségessé, és különleges jogokat adtunk a képviselőknek. Lényege ebben van, úgy gondolom. Egyébként a régivel szemben bizonyos mértékig szélesebb. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogyha a képviselő értekezleteken, állami vagy társadalmi területen olyan magatartást tanúsít, amely politikailag kifogás alá esik, legyen nekünk visszahívási jogunk. A reverzálissal kapcsolatban szeretnénk, ha ez továbbra is fent lenne tartva. Úgy gondoljuk, a pártnak joga van ilyen megszorításokra. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Mit jelent az a 3. oldalon, hogy kell majd egy jogszabály 58 ? Ez majd szüli a többit. TÍMÁR ISTVÁN elvtárs: A mentelmi jog törvényben Magyarországon soha nem volt szabályozva 59 . A régi parlamentális gyakorlat 1867-ben hozott határozaton alapult és ebben voltak kimondva azok az elvek, amelyeknek alapján mentelmi jogot végezték. Emellett most alkotmányunk leszögezte egy-két mondattal a mentelmi jog és összeférhetetlenség lényegét. 60 Amikor apáit azt a határozatot hozta, hogy részletes jogszabályokat készítsünk el, abból indult ki, hogy az alkotmányban leszögezett elveket kell szem előtt tartani. Mennyiben különbözik ez azoktól az elvektől, amelyek a régi burzsoá gyakorlatban le voltak rögzítve? Elsősorban abban, hogy a múltban a képviselőt egyáltalán nem lehetett felelősségre vonni azért, amit az Országgyűlésen vagy az Országgyűlés egyes bizottságaiban vagy választói Az előterjesztés ezzel kapcsolatban a következőképpen fogalmazott: „A törvény meghozatala után gondoskodni kell a képviselők jogait és kötelességeit megszabó jogszabály meghozataláról, valamint a képviselőknek a választók részéről történő esetleges visszahívása szabályozásáról is." 59 A mentelmi jog szabályozásával és alkalmazásával kapcsolatban 1. TOMBOR László: A mentelmi jog és alkalmazása. A magyar parlament 1944-1949. Szerkesztette HUBAI László és TOMBOR László. Gulliver Lap- és Könyvkiadó, Bp., 1991. 173-199. 60 Az Alkotmány 11. §-a ezzel kapcsolatban a következőket tartalmazta: „(2) Országgyűlési képviselőt az országgyűlés hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy ellene bűnvádi eljárást indítani - tettenérés esetét kivéve - nem lehet. (3) Minden politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozók érdekével, összeférhetetlen az országgyűlési képviselői megbízatással." 994
