A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
beszédében, képviselői beszédében mondott. Mi ezt nem tartjuk helyesnek, mert ez a szocialista elveknek nem felel meg. Ezt korlátozni kell, és erre vonatkozik a 2. §, amely kimondja, hogy megilleti a mentelmi jog, de képviselői tevékenységéért a választóinak és az Országgyűlésnek felelős. Ez tehát nem abszolút mentességet biztosít a képviselőknek, mert ez nem volna kívánatos. Másik kérdés, ami szintén túlmegy a korábbi szabályozáson, a 13. §-ban van 61 . A mentelmi jogon túl meg akarja a javaslat védeni a képviselőt olyan zaklatásokkal szemben, amelyek nem büntető eljárásban, letartóztatásban nyilvánulnak meg, hanem pl. megkritizálja a tanácsot vagy szövetkezeti szervet, hogy ott valami nincs rendben és fegyelmi eljárást indítanak ellene vagy olyan eljárást, amiből kifolyólag őt hátrány éri. Biztosítani akarjuk, hogy ha úgy érzi, hogy ez a hátrány öt a helyes képviselői magatartása miatt érte, vigye ezt az Országgyűlés elnökének és ott foglaljanak állást, hogy valóban érte-e sérelem és akkor az Országgyűlés elnökének utasítania kell a szervet, hogy a képviselőt mentesítsék az öt ért hátrány alól. A termelőszövetkezetekben előfordulhat, hogy képviselőként kritikát gyakorol és emiatt őt sérelem éri. Kádár elvtárs kérdezte, miért vettük be az utolsó szakaszt. Csak fel akartuk hívni a figyelmet, hogy a mentelmi jog összefügg a képviselők jogának szabályozásával. Világossá akarjuk tenni, hogy nemcsak előjogokról van szó, szabályozni kell a képviselők kötelességét is. Mi itt nem törvényre gondolunk, hanem a Házhatározatra és úgy gondoljuk, ez ki fogja egészíteni ezt a szabályozást. A visszahívás kérdésére sem külön jogszabályt akarunk, hanem a szabályozás a választójogi törvény egy részét képezné. RÓNAI SÁNDOR elvtárs: A 3. § akként intézkedik, hogy tettenérés esetén is a Legfőbb Ügyész tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és az eljárás megindításához ilyen esetben is szükséges a mentelmi jog felfüggesztése. Ezzel nem értek egyet. Nem értem, hogy olyan cselekménynél, amikor egy képviselőt tettenérés miatt őrizetbe vesznek, miért kell a bírósági eljárás megindításához még külön a vádemelés kérdését is felvetni. Statárium volt, gyorsított eljárások vannak, és ha ilyen helyzetben egy képviselő olyan cselekményt követ el, hogy szembehelyezkedik a törvénnyel vagy fegyveresen lép fel a Népköztársaság ellen - amilyen esetekben más emberekkel szemben rögtön megtesszük a szükséges intézkedéseket - miért kivétel ez alól a képviselő. Véleményem szerint a harmadik § 2. bekezdéséből hagyjuk el a A 13. § így szól. „(1) Az országgyűlési képviselő az állami és szövetkezeti szervek minden olyan egyedi határozatát, intézkedését, amely őt országgyűlési képviselői minőségében kifejtett tevékenysége miatt erkölcsi vagy anyagi hátránnyal sújtja, megvizsgálás és orvoslás végett az Országgyűlés elnöke elé terjesztheti. (2) Az Országgyűlés elnöke a képviselő bejelentését a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsághoz teszi át javaslattétel végett. A bejelentés tárgyában az Országgyűlés dönt. (3) Ha az Országgyűlés a képviselő bejelentését alaposnak találja, a 11. §-ban foglaltak szerint járhat el." 995
