A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

megbékülő elemeket - ha ilyen jelenségek előfordulnak - maguk a politikai nyomozó állomány soraiban dolgozó kommunisták fogják kiközösíteni."

38 Ezeket más formában kellene rögzíteni, mert ez kicsit vezércikk stílusú. Az „elvtársi sorsközösség"

39 megfogalmazás se szerencsés dolog. Beszéljünk a párthoz való hűségről, de tekintettel arra, hogy ilyen szektás dolgok vannak, fontos, hogy a párthoz való hűség mellett a Népköztársasághoz, a kormányhoz való hűséget is említsük meg. A határozati javaslat 5. pontja szerint „a Politikai Bizottság elvárja, hogy a Belügyminisztérium politikai nyomozószervei bátran és kezdeményezőén lépjenek feL.stb." Ez természetes. Erre nem kell külön pont a határozati javaslatban.

40 Emellett persze el kell ismerni a szervek érdemét és megemlíteni a feladatot, amit nekik teljesíteni kell. FOCK JENŐ elvtárs: A legfontosabb megjegyzésem az lett volna, amit Nemes elvtárs már mondott, hogy a határozati javaslatban utaljunk arra, hogy ezek kötelességek és ne mondjuk azt, hogy a párt helyesli vagy elvárja stb. Az államvédelem az államot kell védje, a néppel szemben vannak kötelességei. A 2. oldalon felesleges és gyengíti az erőt az, hogy erőszakkal berakták a tsz-szervezésnél elkövetett hibákat. Ilyen ala-pon mást is berakhattunk volna, ami hiba volt - koncepciós perek stb. -, de az erőszakos tszszervezés nem elsősorban az államvédelem hibája, bár segítették ők is.

41 A 6. oldalon a második bekezdésben két ellentmondás van. Arról van szó, hogy „egyesek nem értették meg" ,

42 azt hiszem egyesek még ma sem értik meg. Ebben ez van. Ne a múltat emlegessük tehát, hanem mondjuk meg, hogy egyesek még ma sem értik meg... Ez a szöveg az előterjesztés 4. pontja volt. A kiközösítéssel kapcsolatos elvárás helyett a határozat 5. pontjába a leleplezés követelménye lépett. Az előterjesztés 3. pontjában: „Az államhatalmat és a társadalom közrendjét védelmező fegyveres belügyi szervek szoros együttműködése és elvtársi sorsközössége nélkül nem szilárdítható meg a proletárhatalom, a társadalom konszolidált élete". Az előterjesztés idézett 5. pontjának teljes szövege: „A Politikai Bizottság elvárja, hogy a BM pol. nyomozó szervei bátran és kezdeményezőén lépjenek fel a nyílt és az álcázott osztályellenséggel szemben, törvényeink védelmében és annak szellemében szilárdan őrizzék a munkás-paraszt hatalmat." V. ö. a határozat 3. pontjával. Az előterjesztés - a határozatban lényegesen megváltozott - része a következőképp szól: „A kollektív pártvezetés hiánya, az elhatalmasodó személyi kultusz oda vezetett, hogy az áv. vonala 1948-53 között nagymértékben eltorzult, Rákosi és Farkas személyes irányításával, a párt káderei ellen és a lakosság széles rétegei ellen irányult. Ezt a koncepciós perek, 1 200 000 személy nyilvántartásba vétele, az erőszakos tsz-szervezés, a maximaiizmus a beszervezéseknél stb. jelezték. Ez a politika érvényesült az áv-n belül is, úgy hogy becsületes kommunisták estek ennek áldozatul. Olyan légkör alakult ki, amelyben az áv. tisztek sem érezték magukat biztonságban. Ennek a helyzetnek az „erkölcsi" alapját a párt érdekeire való hivatkozással teremtették meg." Fock Jenő itt téved, az előterjesztés is a jelenről szól: „A főosztály egész személyi állománya magáévá teszi a párt vonalát és igyekszik azt munkájában érvényesíteni. Bár még mindig vannak egyesek, akikben él a nosztalgia a régi ÁVH iránt, akik nem értik meg, hogy az áv. munkájában a múltban súlyos hibák fordultak elő, és akik nincsenek megelégedve a Pol. ny. főosztály helyével a BM szervezetén belül". 983