A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

4. A magyar gyermekek repatriálásáról MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: Régóta folynak tárgyalások a Magyar és a Nemzetközi Vöröskereszt között. Állandó tárgyalásokon és konferenciákon való részvétel van anélkül, hogy egy lépéssel előbbre mennénk. E helyett inkább az van - a gyerekek hazahozatala helyett -, hogy a gyerekek után az anyát és a hozzátartozóit engedjük ki. Megállapítunk valamit, tárgyalást folytatnak kormány felhatalmazással minden eredmény nélkül - e helyett visszadobják a labdát, előtérbe kerül ez a kérdés - ezt nem tartom helyesnek. Bemegyünk abba az utcába, ahová nem akarunk bemenni. A Magyar Vöröskereszt vezetői vagy nem látják miről van szó, vagy az eddig szerzett tapasztalatokat nem hasznosítják. Mi semmi körülmények között nem mehetünk abba bele, hogy az odakint tartózkodó gyermekek után a szülőket kiengedjük. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Le van írva, hogy nem mehetünk bele. MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: Hát akkor miért megyünk ki tárgyalni? KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Azért, hogy belevigyenek. MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: A gyerekeket nagyon furcsa módon engedik vissza. Nem értek egyet az előterjesztéssel az eddigi tapasztalatok alapján. Nem szeretnék máskor a Politikai Bizottság ülésén találkozni az anyaggal - ez a másik észrevételem. Az ellen nincs kifogásom, hogy Münnich elvtárs hozza ide, az ellen van kifogásom, hogy Kárpáti elvtárs megy a Münnich elvtárshoz, többszöri tárgyalások eredménye ez az anyag, és végig mellőzik az osztályt és a titkárt, akihez ez a terület tartozik. Állami vonalon nem ártott volna az Egészségügyi Minisztériumot is belevonni. MÜNNICH FERENC elvtárs: Mint elvi kérdést hoztam ide. MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: Ehhez is hozzátartozik, hogy az illetékes szerveknél átszaladjon a kérdés. Ha a Politikai Bizottság elvi határozatot is fogad el, állítom, minden eredmény nélkül. Nem tartom az előterjesztést helyesnek. Még egy veszélyes körülmény, ha csak egy hibás lépést is tennénk, az felvetné az országból kitelepítettek kérdését - elsősorban a németek felé - és ez a kérdés szintén Nemzetközi Vöröskereszt üggyé válhat, ami egyáltalán nem lenne jó. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Nem kell a végletekig menni. A Nemzetközi Vöröskereszttől meghívtak tárgyalásra. Határozni kell, megyünk-e és ha elmegyünk, akkor milyen legyen az álláspontunk. MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: Nem helyeslem, ne menjünk el. 965