A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
van egy nyugdíjalapjuk, és a fennálló szabályzat alapján 46 Ft-os befizetésnél több nem lehet. Ezt a két milliót ők maguk vállalják. 300 olyan ügyvéd van, aki a 70 év és a halál között van és 300 Ft nyugdíjat kap, ami még a megélhetéshez sem elegendő. Olyan információ van róluk, hogy nem követettek el semmiféle súlyosabb cselekményt, a nyugdíjat befizették, de a 300 Ft-ból nem tudnak megélni. A Munkaügyi Minisztériumnak az a véleménye, ha befizetik, adjuk meg az 500 Ft-ot. NEMES DEZSŐ elvtárs: Arra kell az irányt venni, hogy csökkentsük az ügyvédek létszámát. A kérdés az, hogy valamilyen formában rendezni kellene, hogy a vállalati ügyvédek az Ügyvédi Kamarához tartozzanak, megszabva milyen ügyekkel nem foglalkozhatnak, de a többi ügyvédek tevékenységének ellenőrzésében részt vehetnének. A helyiség kérdéséről: az ügyvédek szépen keresnek. Vajon ők saját maguk, az ügyvédi munkaközösségek nem építkezhetnének? Muszáj csak az államtól kérni? Saját pénzükön építsenek. Nem kellene ezt belevenni? 48 A javaslati résznél nem egészen világos ezeknek a bizottságoknak, amelyek a felülvizsgálást csinálják, a dolga. A javaslatban az van: „a bizottságok tagjait az igazságügy-miniszter a helyi szervek meghallgatása után az illetékes ügyvédi kamarával együttesen jelöli ki. Biztosítani kell, hogy a bizottságnak ügyvéd tagja is legyen." A bizottság vezetőjét az igazságügy-miniszternek kell kijelölni, de pontosabban kell meghatározni, hogy kik vegyenek abban részt. RÓNAI SÁNDOR elvtárs: Az előterjesztésből kitűnik, hogy nálunk igen nagy az ügyvédi létszám és ennek a létszámnak a csökkentése nem abból a szempontból szükséges, hogy összehasonlításképpen a baráti országokkal milyen nagy ez a létszám, hanem azért, mert minden irányú jelzés azt bizonyítja, hogy az ügyvédek jelentős része nem tartja magát azokhoz a fontos politikai, erkölcsi szempontokhoz, amelyekhez magát tartania kellene. A határozati javaslat azt célozza, hogy megfelelő vizsgálatot kell az ügyvédek között végezni. Ezt a felülvizsgálatot a határozati javaslat jövő év június 30-ig jelzi, akkorra kell befejezni. Valószínűnek tartom, hogy ezt a határidőt alaposan meggondolták a javaslattevők. Ezzel ellentétben viszont azt mondja a 2/a pont, hogy „1959. január 1. után magánügyvédi gyakorlatot csak az folytathasson, akinek erre az igazságügy-miniszter kivételesen engedélyt ad." Tekintve, hogy a határidő befejeződik 1958. június 30-ig, az a javaslatom, hogy akkortól kezdve legyen ez érvényes, ne menjünk tovább 1959. január 1. utánig. Azt javasolom, ha elfogadjuk, hogy június 30-ig be kell fejezni a felülvizsgálatotjúnius 30. után, amikor be van fejezve, tisztán áll előttünk, kik kaphatnak és kik nem kaphatnak Az 1958. február 18-i határozatba ez úgy került bele, hogy támogatni kell az ügyvédi munkaközösségeket abban, hogy saját erejükből és építési kölcsön igénybevételével megfelelő helyiségeket létesíthessenek. (MOL M-KS 288. f. 5. cs. 67. ö. e.) 961
