A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
engedélyt, és akkortól kezdve, ahogy az előterjesztésben is van, kivételes esetekben az igazságügy-miniszter adhat csak engedélyt. 49 MÜNNICH FERENC elvtárs: Ha a vizsgálat befejeződik, akkor még nincs döntés. RÓNAI SÁNDOR elvtárs: A másik, ami a munkaközösségi tagok lakásukon való működését illeti. Azt hiszem indokolt esetben meg lehetne adni az engedélyt. Olyan intézkedést lehetne kidolgozni, hogy a lakásukon ne folytathassanak munkát a munkaközösségi tagok, csak a munkaközösségben. Valamennyien tudjuk, ezzel kapcsolatban van a legtöbb panasz, akár munkaközösségben van, akár nincs. Ez megvizsgálandó kérdés a munkaközösségeken belül, ezért a lakásokon való működést ne vegyük be a javaslatok közé. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Ha van helyiség, akkor lehet, ha nincs, mit csináljunk? SZÉNÁSI GÉZA elvtárs: Felmerült, hogy az ügyvédi munkaközösségek építsenek irodát. Az ügyvédi munkaközösségekben azonban tőkeképzés nem folyik, az alapszabályzat zárja ki. Az ügyvédi munkaközösségek legnagyobb hibája, hogy az egymáshoz való kapcsolat nem olyan, ami közös erőfeszítésre serkentené őket, és arra, hogy gyűjtsenek, építsenek - ilyen nincs. Nincs különösebb veszélye annak, ha a lakásokon való félfogadást engedélyezzük, mivel a rendkívüli díjak kikötésére az ügyvédi irodában is van lehetőség, a lakásokon való tárgyalás csak ennyiben jelent több veszélyt. Politikailag kétségtelenül igen egészséges lenne, ha a vállalati jogászoknak meg lehetne engedni az ügyvédi gyakorlatot, meghatározva pl., hogy a vállalati dolgozóknak nem a vállalattal kapcsolatos jogi ügyeiben, hanem személyi ügyeiben, amelyik nem kapcsolódik a vállalat érdekeihez, vállalhat védelmet a vállalati jogász. Ilyen gyakorlat volt korábban is. Vannak olyan problémák, amelyeket nem lehetett megoldani eddig. A vállalati ügyész az ügyvédi funkció gyakorlása közben elkövetett fegyelmi vétség miatt egyfelől az Ügyvédi Kamara alá, másfelől mint vállalati jogász, az illető vállalat igazgatója alá is tartozik. Ha egy ügyvédi hibát vagy fegyelmi vétséget követ el, abban az Ügyvédi Kamarának kell intézkedni, de az Ügyvédi Kamara nem intézkedhet, hanem csak egy feljegyzéssel fordulhat a másik fegyelmi hatóság, a vállalati igazgató felé. így a két bába között gyakran elveszett a gyerek. Ez az egyik legkomolyabb probléma, a másik, hogy politikailag, elvileg ez a réteg - a vállalati ügyészek - erősítené az ügyvédi munkaközösségeket, de csak mellékfoglalkozásként, mert az ügyvédi munkaközösségben nem lehetne tag. Tulajdonképpen maszek ügyvéd lenne, és akkor semmiféle olyan lehetősége nem lenne, hogy a többi ügyvéd kollégájára A végleges határozatban a felülvizsgálat befejezésének határidejét 1958. augusztus 3 l-re módosították; szeptember 1-től ügyvédi gyakorlatot csak az folytathatott, akit az igazságügy-miniszter jóváhagyásával ügyvédi munkaközösségbe beosztottak vagy akinek magánügyvédi gyakorlat folytatására kivételesen engedélyt adott. (MOL M-KS 288. f. 5. cs. 67. ö. e.) 962
