A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
Központi Bizottság küldjön ki bizottságot, vagy tartsa fenn ajelenlegit azzal, hogy ha párt és tömegszervezeti káderről van szó, vegyen részt a bizottság munkájában az osztály vezetője is. Marosán elvtárssal vitázom. 0 azt mondja, hogy hatalmon lévő párt káderosztály nélkül elképzelhetetlen. Közismert dolog, hogy a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban a fejlődés során az élet felvetette: meg kell szüntetni a káderosztályokat, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, helyes volt ez az intézkedés. Ezt tapasztaltuk a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és Romániában is. Másik dolog, hogy a káderpolitikát ki kell alakítani. Véleményem szerint a párt káderpolitikáját nem a Káderosztálynak és nem a Párt- és Tömegszervezetek Osztályának kell kialakítani, hanem a Központi Bizottságnak, amelynek mindenkor módja van a kérdés tanulmányozására bizottságot vagy bizottságokat kiküldeni és utána idehozni a Központi Bizottság vagy a Politikai Bizottság elé. KOMÓCSIN ZOLTÁN elvtárs: Én is a Káderosztály megszüntetésével értek egyet. Egyik dolog, ami ebben az anyagban is benne van, hogy addig, amíg az első időkben a Káderosztály kétségkívül hasznos és szükséges feladatot töltött be, jelenleg formális helyzet állt elő és bürokratikus kettőzés, ami a munkát megnehezíti, felesleges energiát von el és a káderekkel való foglalkozás helyett adminisztrációra, bürokratikus egyeztetésre megy el az idő. Ez az előterjesztésben fel is van vetve. Jelenleg a helyzet inkább gátolja, mint segíti a fejlődést. Másik, hogy legjobb tudomásom szerint az ellenforradalom előtt — nem hiba nélkül természetesen - de az a rendszer bevált, hogy az osztályok foglalkoztak a kádermunkával. Ebben természetesen sok hiba volt, de alapjában bevált és jobb módszernek bizonyult, mint amikor külön Káderosztály volt. Szurdi elvtárs is beszélt erről, de nekem is van bizonyos személyes tapasztalatom. Az Ágit. Prop. Osztályhoz tartozó területek kádereivel az utóbbi időben nagyon behatóan és alaposan foglalkoztunk. 1956 februárjára megtörtént pl. az összes szerkesztőségek teljes, alapos politikai feltérképezése, elsősorban azoknak a politikai vitáknak alapján, ami akkor folyt a szerkesztőségekben. Ilyen munkát más osztály, mint amely egyébként is a területtel foglalkozik, megcsinálni nem tud. Ami az igazolások kérdését illeti, Biszku elvtárssal értek egyet, mert ami itt javasolva van, igenis felülvizsgálást jelent. Ezzel számolni kell, mert óhatatlanul nagyfokú bizonytalanságot idéz elő, ami a terv szerint másfél évig tartana. Ez feltétlen politikai bizonytalanságot jelentene, és nem hiszem, hogy ez a pártnak jót tenne. De nem látom indokoltnak az ilyen felülvizsgálatot annak az elvnek alapján sem, hogy mi állandóan hangsúlyozzuk, hogy az ellenforradalom elvégzett nagy káderezést. És a mostani káderek lenyűgöző többsége olyan, akiket az ellenforradalom káderezett le. Természetesen szükség van a káderanyagok kiegészítésére, de ezt is az osztálynak kell végezni. Ez a munka is folyt annak idején. Mi 1955 végére fejeztük be az összes központi nómenklatúrába tartozó káderek lezárását. Az anyag-kiegészítést menet közben el lehet végezni. 841