A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

4, Előterjesztés a hazai urániparfejlesztésének eddigi eredményeiről és a távlati fejlesztéssel kapcsolatos tennivalókról Előadó: Szurdi István elvtárs Hozzászóltak: Fehér Lajos, Czottner Sándor, Kiss Károly, Siska Vince, Szekér Gyula, Kádár János és Biszku Béla elvtársak A Politikai Bizottság a jelentést tudomásul veszi.

9 1. A határozati javaslat 1. pontját ki kell hagyni.

10 2. Ez évben el kell érni, hogy megállapodás jöjjön létre a szovjet és a magyar kormány között az uránérc eladási árát illetően." 3. Terveket kell kidolgozni a.) a III. osztályú érc feldolgozására, b.) a hazai atomerőmű megvalósításának lehetőségeire vonatkozóan. 4. Az Országos Atomenergia Bizottság vizsgálja meg az atomipar megteremtésének lehetőségeit hazánkban és azt terjesszék a Politikai Bizottság elé.

12 A jelentés nyolc millió tonna ércvagyon feltárásáról beszélt és további hét millió tonna reménybeli érckészletet tételezett fel. Ezt jelentős értéknek tartották, így az 1957. évi 380 millió Ft beruházás és a 80 millió Ft geológiai kutatási keretet indokoltnak tartották. 1957 második felétől a bányák 15%-os kapacitással megkezdték az érctermelést, ami lehetőséget jelentett az export megindulására. 1956 novembere után a vállalat gyorsan talpra állt, amiben a teljes tervdokumentáció nélküli kivitelezés engedélyezése is szerepet játszott. Ennek nyomán 180 szakember és 3000 munkás került a bányához, sokan szakmai gyakorlat nélkül álltak munkába. Ez egyben nem elég gondos káderkiválasztást jelentett. A 3400 dolgozó 15%-a párttag volt. A jelentés szerint „politikailag megbízhatatlan elemek" is találhatók a dolgozók között. Az előterjesztés a továbbiakban javaslatot és programot tartalmazott az uránbányászat három éves fejlesztésére, illetve alternatív javaslatot vállalt a vegyi üzem építésének technológiájára. Az előterjesztésre vonatkozó iratokat 1. MOL M-KS 288. f. 25. cs. 1957/2. ő. e. A határozati javaslat e pontja arra vonatkozott, hogy a minisztériumok és főhatóságok támogassák képzett szakkáderekkel, gépekkel, műszerekkel és anyagokkal az új iparágat. A Gazdasági Bizottság 1958. január 23-i ülésén foglalkozott a Magyar-Szovjet Vegyes Bizottság ülésének előkészítésével, s ebben az uránérc eladási áráról folyó tárgyalással. Ennek alapján az 1958. október 17. és november 4. között lefolytatott tárgyalások eredményeképpen november 4-én aláírták az új magyar-szovjet uránegyezményt, amelynek 6. cikkelye tartalmazza, hogy 1958-1962. között az uránt 116 rubel fix áron veszi meg a Szovjetunió, az ércben lévő 1 kg uránércre számítva. (MOL M-KS 288. f. 23. cs. 1958/10. ő. e.) Az Államgazdasági Bizottság csak 1960. március 26-án tárgyalt a magyar atomipar helyzetéről és fejlesztési irányairól. Ezt követően 1960. április 12-én került a téma a Politikai Bizottság elé. L. erre SZABÓ Benjámin: Atomkorkép mielőtt meghasadt az atommag - Paks. [Budapest] Új Palatínus Könyvesház, 2004. és SZABÓ Benjámin: „Lenni vagy nem lenni? - a paksi kérdés, www.archivnet

. hu 2005. 6. sz. 792