A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

5. Szükséges e területre néhány jól képzett pártmunkást átirányítani. 6. Biztosítani kell most az iparág megalapozásánál, hogy az ország érdekei ellen tevékenykedő emberek ne kerülhessenek erre a területre és a jelenleg ott dolgozó kádereket is megfelelő módon felül kell vizsgálni. 7. Az uránipar területén egyelőre nem szükséges az üzemi tanácsok megalakítása, ennek feladatait a szakszervezeti bizottság lássa el. 8. Felhívja a nehézipari miniszter figyelmét, hogy azokban a konkrét esetekben, amikor az állami szervek nem teljesítik az urániparral kapcsolatban rájuk háruló feladatokat, jelezze a Minisztertanácsnak. 5. Jelentés a kőolajipar helyzetéről

14 Előadó: Szurdi István elvtárs Hozzászóltak: Marosán György, Czottner Sándor, Kiss Károly, Bese Vilmos, Kádár János, Fock Jenő, Varga Gyula, Szekér Gyula és Darabos Iván elvtársak A Politikai Bizottság a jelentést az alábbi módosításokkal fogadja el: 1. A javaslatban egy pont foglalkozzék külön azzal, hogy a külkereskedelem biztosítsa a meglévő devizakereten belül a kutatáshoz szükséges modem gépek és berendezések beszerzését, erről tegyen a Minisztertanácsnak jelentést.

15 A külkereskedelem biztosítsa, hogy hosszúlejáratú hitelre a kőolajipar részére megfelelő minőségű fürórudazatokat és béléscsöveket stb. szerezzenek be. A határozat végrehajtásáról szóló 1958. március 14-i jelentés egy fö áthelyezéséről és még néhány fő átirányításának szándékáról beszélt. A Baranya megyei Pártbizottság továbbá két függetlenített státuszra kért lehetőséget az l-es és 2-es üzemhez. (MOL M-KS 288. f. 10. cs. 15. ö. e.) 14 A jelentés először áttekinti az 1938-ban kezdődött kőolajtermelés alakulását. A nagylengyeli olajmező 1956-ban történt elvizesedésével kapcsolatban megemlíti, hogy a tenneles kényszerű visszaesése - tekintettel arra, hogy innen szánnazik a tenneles 60%-a - igen súlyosan érintette a magyar gazdaságot. 1957-re a nagylengyeli mező egyensúlya helyreállt, az 1957. évi tervben szereplő 630 000 tonna termelési volumen túl is teljesíthető. Az előterjesztés 1965-ig a tennelési kapacitás folyamatos növekedésével számolt. A kőolajbányászat legfontosabb problémái: a műszaki ellátottság az elmúlt évek hibás beruházásai miatt rossz, a kutatás jelentősen le van maradva, a hazai ipar által szállított berendezések és anyagok minősége silány, a szakmai irányítás nem megfelelő. A kőolaj-feldolgozó ipar kapacitása 2,5 szerese a tennelésnek, ezért 1957-ben 1 millió 600 tonna import olaj feldolgozására kerül sor. Itt a terv az, hogy 1965-re a kapacitás 2 millió tonna éves feldolgozását tegye lehetővé. Magyarországon 10,7 milllió m

3 hasznosítható földgázt tártak fel. A felhasználás belső aránya igen rossz: az összes gázkincs 32%-a a levegőbe megy. A kőolajiparban összesen 9800 munkás, 360 mérnök, 400 technikus és 3200 alkalmazott dolgozott. A régi műszaki gárda szakmailag jól képzett „politikai szempontból azonban nagy részük nem megbízható". A pártszervezetek jól működnek, de több fúrócsoportnál egyetlen párttag sincs, ezen a területen a pártszervezetek befolyása rendkívül gyenge. 15 A Minisztertanács előtt ez a téma nem szerepelt. 793