A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
a lényeg. Keleti 28 fellépéseit többségében helytelennek tartottam. Nem mutatott ő rá a hibákra. FEHÉR LAJOS elvtárs: Apró elvtárs hozzászólásával egyetértek, valóban legyen ott az elején, hogy a Néphadsereg megléte a fő pozitívum. 1919 óta először van olyan hadseregünk, amely a népé, olyan hadsereg, amilyen 1848-ban vagy Rákóczinak volt. Ez feltétlen legyen benne. 29 Farkas személyével kapcsolatban valóban van az érvelésben antimarxista tendencia. Legyen benne tényleges felelőssége, ami igen súlyos. Felvetődött a kérdés, hogy rossz káderpolitika vagy rossz politika. A rossz politika vetülete volt a rossz káderpolitikának is. Ennek teljes csődje volt, amikor láttuk az ellenforradalom alatt a Honvédelmi Minisztérium tehetetlenségét, a tanácstalanságot. Semmiféle épkézláb gondolattal nem találkoztunk. Szabó elvtárs volt a káderes 30 a minisztériumban, ott járkált hátratett kezekkel, és nem volt égy épkézláb gondolata, nem tudott segíteni, hogy megmondja, hol vannak a jó káderek, a jó egységek. Tehát ő is felelős azért, ami ott történt. A katonai bizottság szerepével kapcsolatban. Először a tüzparancsról. Október 23-án éjjel fél egy órakor adta ki a Központi Vezetőség a tűzparancsot az éles használatára. 31 Ettől kezdve az ország összes egységeinek élessel kellett volna lőnie, de ez nem realizálódott, a Rádiónál sem használtak élest. Elmulasztottuk ezzel az első lehetőséget, amikor lehetett volna organizálni a helyzetet. 23-án este lehetett volna rendet csinálni, ha élessel lövünk. Ekkor éjjel 6-10 helyen tervszerűen rohamozták a raktárakat. Nem realizálta tehát a hadsereg vezetősége az élesre vonatkozó központi vezetőségi parancsot. Ez nincs benne az anyagban. Hogyan jött létre a Katonai Bizottság? Első éjjel a Központi Vezetőség 3 elvtársat küldött át a Honvédelmi Minisztériumba: Földes László, Kovács István és Mező Imre elvtársakat. Ez még nem volt katonai bizottság. 26-án este a Központi Vezetőségben Apró elvtárs felszólalt, hogy alakítsunk katonai bizottságot, és annak adjunk teljhatalmat. Akkor mentek át a HM-be Apró, Münnich, Nógrádi elvtársak és mások. Tény, hogy ez a Katonai Bizottság a teljhatalmat nem tudta szintén realizálni. Nagyon szépen ki volt dolgozva a terv, és másnap hajnalban Nagy Imre jelentetett - és az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy Gerő és Hegedűs elvtársak is telefonáltak -, hogy hagyjunk fel a dologgal. 28 Keleti Ferencről van szó, aki 1952 és 1955 között volt az MDP KV Adminisztratív Osztályának vezetője. 29 A határozat elejére ennek megfelelően a következő bekezdés került: „A magyar dolgozó nép sokat áldozott azért, hogy erős, jól képzett hadserege legyen. A párt és a dolgozó nép munkája révén létre is jött egy olyan hadsereg, amely hibáival együtt valóban a dolgozó nép hadserege volt. Először érezte az ország dolgozó népe 1919 óta, hogy felfegyverzett, kiképzett, létszámban is erős néphadserege van, amelybe a fiatalok tíz- és tízezrei örömmel vettek részt." 30 Szabó István 1948-tól 1956 októberéig a HM Személyügyi Főcsoportjának főnöke, miniszterhelyettes. L. erről RJPP Zoltán: A pártvezetés végnapjai, i. m. 193. 746
