A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

Egy másik dolog: igaz az, hogy a Szabad Nép „Hajnalodik" c. vezércikke,

32 amely dicső forradalomról beszélt, súlyos sebet ütött a hadseregben. De az is igaz, hogy a hadsereg megmaradt részében kezdett erősödni az ellenállási erő. 30-án délben kezdtük volna a második támadást. Hajnalban összehívtuk az összes tábornokokat, ismerték a vezércikket. Megmondtuk mindenkinek, hogy igenis a katonák igazságos ügy miatt harcoltak és kértük, tegyenek meg mindent a további sikeres harcok érdekében. A Katonai Bizottság nem fogadta el a „dicsőséges forradalom" értékelést, arról beszéltünk, hogy a munkáshatalomért harcolunk tovább. Utána a Rádió számára nyílt parancsot adtunk. Székely Béla, aki hazajött a Szovjetunióból, segített a szövegezésben. Apró és Janza elvtársak látták ezt, Kalmár

33 vette át a szöveget. Azt mondta, nehéz a helyzetünk, de vállalom. Baj, hogy Benke Valéria elvtársnő már nem vállalta a beolvasást. Azt mondta: ha a kormány utasítást ad, beolvassa. Nagy Imre még azt a fáradságot sem vette, hogy felvegye a telefont, hanem Tildyt küldte ki. Tildy közölte, hogy egész más döntés van a kormányban és várjanak. Akkor kiderült, hogy egy óra múlva megalakult a koalíciós kormány, és más koncepciót fogadtak el. Ha annak idején beolvastuk volna a Rádióba a tűzparancsot, másként történhettek volna a dolgok. Ez volt a másik pont, amin elbuktunk. Mindez hiányzik az anyagból. Az Adminisztratív Osztály megjegyzéséhez: ebből az anyagból tudtam meg először a hadseregben október 23-a előtti napokban foganatosított: összetartás megszüntetése és egyéb dezorganizáló intézkedések.

34 Apró elvtárs megjegyzésével egyetértek: a felelősség kérdését kicsit önkritikusabban kellene felvetni. BISZKU BÉLA elvtárs: Értékelő részhez. Nekem hasonló megjegyzésem van, mint Apró és Fehér elvtársaknak. Az értékelésben van bizonyos szubjektivizmus. Felmerül az emberben, hogyha ezek nem voltak jók, akkor kik azok, akikre a néphatalom szilárdan támaszkodhatott volna. Véleményem szerint meg kell mondani, milyen erők léteztek a hadseregben és ugyanakkor rámutatni, hogy nem volt erő, amely ezeket összefogta volna. Farkas Mihály kérdéséhez. Úgy gondolom, azzal kellene foglalkozni az első résznél, meg kellene itt mutatni Farkas Mihály szerepét. Ugyanakkor azt is meg kellene mutatni, hogy a hadseregben, amely ugyan néphadsereg volt, a tisztikar A Szabad Nép 1956. október 29-i számában jelent meg a „Hajnalodik" c. vezércikk, amely méltatta az október 28-i kormánynyilatkozatot, mert nemzeti demokratikus mozgalomnak nevezte az eseményeket. Kalmár György újságíró, 1948-tól a Rádió munkatársa, 1957-től a Népszabadság főmunkatársa. Az Adminisztratív Osztály kiegészítő jelentést készített az előterjesztéshez, amelyben azt hangsúlyozzák, hogy a HM jelentésében „erősen érvényesül a szubjektivizmus, a tények elferdítése". Elsősorban a hadsereg pártszervezeteinek helyzetéről és a hadsereg pártirányításáról írottakat cáfolják. A Fehér Lajos által idézett megállapítás azonban nem a kiegészítésben, hanem a HM jelentésének a 12. oldalán szerepel: „Bata István október 22-én megszüntette még ezt a katonai szempontból elégtelen készültségi állapotot is." 747