A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

pontot illetően javasolom, hogy a Politikai Bizottság ne határozzon így.

58 Például az állami támogatás, a nyereség visszatérítés az üzemekben nagy nyugtalanságot keltene. A 4-es pont teljesen érthetetlen, hogy mit akarnak, de ha azt akarják, hogy a szakszervezeti tagdíjak egy részét a sportra fordítsák, azt a szakszervezet párthatározat nélkül el tudja intézni. HEGYI GYULA elvtárs: Elvtársak! Ezt az anyagot nem lehet olyan végleges anyagnak tekinteni, amely a magyar testnevelésnek és sportnak az elvi és szakmai problémáit elrendezi. Maga az anyag sem igényel magától ilyesmit, mert hiszen igen helyesen a Sportbizottságnak a megszervezésével a párt Sportbizottságának kötelességévé teszi, hogy egy fél éven belül dolgozza ki a párt sportprogramját. Meg kell mondani, hogy ilyesfajta sportprogramot igen sokat dolgoztunk ki. Megkísérli ez az anyag az új szervezeti formának a felépítését és ennek az anyagnak a nagy részével elvileg egyetértünk. Hiányzik az anyagból az államnak a szerepe, illetve megemlíti, hogy az államnak van szerepe a magyar testnevelési és sportmozgalomban, azonban a javaslatok, amelyeket tesz, az államnak a szerepét gyengítik és csökkentik, és mellékes szerepet tulajdonítanak az állami vezetésnek. Amellett, hogy mi a legteljesebb mértékben helyeseljük a társadalmi munka kiszélesítését, hiszen azt az elmúlt években igen hathatósan csináltuk, és ezt az anyag egyáltalán nem említi meg, hogy körülbelül 40 000 társadalmi munkás dolgozott a Testnevelési és Sportbizottság mellett. Ebben a pillanatban körülbelül 10-12 000 ezeknek a száma. Azt hiszem, hogy ezen a területen az államnak a szerepét sokkal jobban ki kellene domborítani, dacára annak, hogy a társadalmi munka kiszélesítésére szükség van és minden körülmények között el kell érni, hogy a magyar testnevelési és sportmozgalom szélesebb legyen, mint az elmúlt esztendőkben volt. Az egész magyar sport feladatainak a koordinálása elsősorban állami feladat, ezt semmiféle társadalmi szervezet elvégezni nem tudja. Az anyag megemlíti, hogy az ellenforradalom előtt is voltak ilyesfajta vonások és az ellenforradalom előtt mi történt, de hogy az ellenforradalom alatt mi történt, arról keveset beszél. Igen érdekes téma volna, hogy mi történt a magyar sport szétrobbantása tekintetében. Meg kell említeni, hogy a sportegyesületeket feloszlatták az állam tudta nélkül, a társadalmi szövetséget feloszlatták, és helyettük elrendelték a régifajta szövetségek megalakulását és sajnos egy hibás intézkedés következtében az OTSB-t is megszüntették. Állami segélyt osztottak szét az állam hozzájárulása nélkül. Ezek mind olyan kérdések, amelyeket érdemes lett volna ebben az anyagban feldolgozni, hogy a Politikai Bizottság A kifogásolt pontok a következők voltak: „2. Az állami támogatás az elmúlt évek mértékéhez mérten 1957-ben kb. egyharmadára csökkent. A bizottság azt javasolja, hogy már 1958-ban is emeljük az állami támogatást és általában az emelkedés évenkénti 10-15% legyen. 3. Szükségesnek tartjuk, hogy az év végi nyereség-visszatérítés során a pártszervezetek és az igazgatók gondoskodjanak arról, hogy a nyereségrészesedés egy része a tömegsport céljaira legyen fordítva. 4. Az állami támogatásból az üzemi sportra fordítandó rész - az egyesületek és sportolók felé a jövőben mint szakszervezeti tagdíjakból származó hozzájárulásként jelentkezzen." 556