A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

alá 78 - ennek a szociális összetételét nem ismerem, nem tudom, hogy munkások, vagy parasztok-e. (RÉVÉSZ [GÉZA] elvtárs közbeszólása: Sajnos munkások és parasztok.) Ezek munkások és parasztok voltak, válogatott káderek, akik úgy mehettek be a hadseregbe, hogy a párt káderosztálya válogatta ki őket. Vajon most hogyan válogatták ki a tiszteket? Hol vannak a helytálló tisztek, hogyan vannak felkészítve? A hadosztályok el tudnak-e igazodni, ha nem kapnak parancsot? Ezekre a kérdésekre kell felelni. Nagyon jól tudom, hogy az itt ülő elvtársak nincsenek jó helyzetben. Az események után nem könnyű eligazodni. Felmerült bennem, vajon Révész elvtárs eléggé felkészült-e arra, hogy ebben a bonyolult helyzetben el tudjon igazodni. A párt hadseregbeli irányítása: van-e a hadsereg és a párt között olyan megfelelő kapcsolat, amely feltétlenül szükséges? Ezzel kapcsolatban szóvá teszem a saját osztályomat, az Adminisztratív Osztályt, amely napról-napra zsugorodik össze. Ez az osztály foglalkozik a legfontosabb szervekkel, a hadsereggel, a rendőrséggel. Ez az osztály sose volt - az MDP-ben sem - olyan, amilyennek kellett volna lennie. Farkas Mihály annak idején a Politikai Bizottságba azt hozott be, amit [!] akart és utána kullogott az osztály. És a pártban ülhetett - mint alezredes ­az osztályvezető, semmiben nem kérték ki a véleményét. Annyi becsülete sem volt, mint a HM-ben egy segédtisztnek. Állást kell foglalni, hogy vagy lesz ilyen osztály, amely ezeket a szerveket ellenőrzi rangra való tekintet nélkül, és ha igen, akkor nem azt a viszonyt kell kialakítani, amit a Czinegével csináltak, akit azért tettek ide, hogy mindenki belerúgjon. Nem támadni akarom az elvtársakat, de a viszonyt az osztály és a fegyveres szervek között megfelelően kell rendezni. MÜNNICH FERENC elvtárs: Friss ember voltam, 7 évig nem voltam idehaza, beleestem az eseményekbe. 79 Éppen ezért talán sokkal jobban láttam a bajokat, mint az, aki állandóan benne volt. Amikor én a pártban 26-án kijelentettem, hogy a helyzet igen veszélyes és ha győzni akarunk, akkor lőni kell, még akkor is, ha a békés tömegek fedezik az ellenforradalmat, mert utána ezek a békés tömegek már az utcára nem jönnek ki, akkor ezt a felszólalásomat „sztálinistának" nevezték. 80 Amikor a párt beküldött a HM-be, a helyzet kétségbeejtő volt, a fejetlenség, a tehetetlenség képe fogadott. Ezért megértem, hogy Révész elvtárs a hadsereg vezetésének értékelésénél e A tiszti nyilatkozatot 8865 fő írta alá, 2436 tiszt kérte leszerelését. 1448 tiszt az aláíráskor alaku­latától távol volt. (MOL M-KS 288. f. 30. cs. 1957/8. ő. e.) 79 Münnich Ferenc 1949-1956 között diplomáciai szolgálatot teljesített: helsinki, szófiai, moszkvai és 1956. augusztus 8-tól október 25-ig belgrádi nagykövet volt. Münnich Ferenc az MDP Központi Vezetőségének 1956. október 26-i ülésén a jegyzőkönyv tanúsága szerint azt mondta: „Érthetetlen és bűnös opportunizmus van a Politikai Bizottságban. Én személyekről nem beszélek. Teljes hatalmat adtak, és mégis rontottak a helyzeten. Ma a legnagyobb eréllyel likvidáltunk a budapestiek minden megerősítését vidéki ellenforradalmárokkal. Kössük oda az ellenséget a helyére. A felhívást átadtuk a Rádióba, hogy tilos a kimenetel, és jött a Politikai Bizottságba, hogy megváltoztatták. Aki ismeri a harc logikáját, tudja, hogy az ellenforradalmat segítettük. Nem az erőnket akarjuk mutatni. Az opportunizmust szüntessük be." Ötvenhat októbere és a hatalom. 1. m. 80. 512

Next

/
Thumbnails
Contents