A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

tehetetlenséggel magyarázza a dolgokat. Megmondom, van Bata-, van Farkas Mihály-ügy, mert a hadsereg nem október 23-a és 28-a között bomlott fel, hanem éppen Farkas és Bata vezetési és parancsnoki módszerei tették lehetetlenné, hogy a magyar néphadsereg megfelelő erkölcsi, politikai színvonalon legyen és a tisztek, katonák közti viszony - hogy nem tisztelték, nem is hittek a tiszteknek - ez sem 23-án kezdődött. Egy példát szeretnék erre elmondani: 1954-ben egy igen megbízható elvtárs a következőket mondotta el. Utazott a vonaton és a folyosón szidták a pártot és a kormányt és ott volt a néphadsereg 4 tisztje. Amikor bementek a kupéba, ez az elvtárs megkérdezte a tiszteket, hogyan tudják elvtársak eltűrni, hogy így beszéljenek a pártról és a kormányról, akkor az egyik tiszt azt mondta, azért, mert igazuk van. Ilyen hadsereg fogja megvédeni a népi demokráciát, amelynek a tisztjei így vélekednek? - gondoltam. Amikor mi átmentünk a HM-hez, az első kérdésünk az volt, hogyan állunk a fegyverekkel. Bata azt mondta, hogy nincs fegyver. Napokig letagadták és csak akkor, amikor azt mondtuk, hogy a csehektől kérünk fegyvert, akkor derült ki, hogy százezrével van fegyver. Ezért mondom, hogy Bata és Farkas kérdés van. Ebben a jelentésben is itt áll, hogy készültséget rendeltek el, de nem lett végrehajtva. Tessék megtalálni a személyt, aki felelős érte.

81 Ahhoz, hogy a hadsereg ezekben a kritikus napokban nem volt ütőképes, nemcsak a párt által elkövetett hibák, hanem a hadsereg vezetésének hibái - személy szerint is - nagymértékben hozzájárultak. Batának, a honvédelmi miniszternek a viselkedése illusztrálja ezt. Amikor megkérdeztük, milyen csapategységek vannak vidéken, mire számíthatunk, különféle kifogásokkal megkerülték a kérdést. Tóth, a vezérkari főnök a tehetetlenség klasszikus példája volt. (KÁDÁR [JÁNOS] elvtárs közbeszólása: Sérelmezi a leváltását! RÉVÉSZ [GÉZA] elvtárs: Tartalékállományba helyeztük. KÁDÁR [JÁNOS] elvtárs: Panaszkodott, hogy nem mondta meg neki senki, hogy miért lett leváltva.)

82 FRISS ISTVÁN elvtárs: Münnich elvtárs nagyon megerősít abban, amit mondani akarok. Ez a jelentés a Magyar Néphadsereg értékeléséről szól. A benyomásom az, hogy ami benne van, általában helyes, de az összértékelés nem egészen helyes, mert a jelentésnek az első mondata így szól: „A hadsereg októberi felbomlásának alapvető oka nem a hadseregen belül, hanem a párt- és az államvezetés felbomlásában van." Bár a hadsereg októberi felbomlásának oka a párt- és államvezetés felbomlása volt, de RÍ L. a 12, sz. jegyzetet. "Tóth Lajos 1954-1956. október 31-ig a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke volt, október 5-től 3 l-ig a honvédelmi miniszter első helyettese. 1959-től a Geodéziai és Térképészeti Vállalat igazgatója volt. A jelentés szerint: „A miniszter illetőleg a vezérkari főnök sok esetben a fegyvernemi parancsnokok és elöljáró parancsnokságok tudta nélkül intézkedett egyes csapatokkal. Míg a miniszter és a vezérkari főnök közvetlen foglalkozott sokszor egészen kis egységek irányításával, nem maradt idejük a legfontosabb csoportfőnökségek munkájának vezetésére és megszervezésére". A Politikai Bizottság 1958. december 9-i ülése Tóth Lajost szigorú megrovásban részesítette és elrendelte, hogy pártfegyelmi határozatát hirdessék ki munkahelyének alapszervezetében. (MOL M-KS 288. f. 5. cs. 107. ő.e.) 513