A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

kellene csinálni. Ez Kovács Béla és társai részéről nagy óhaj, akik alkalmasnak tartják a népfrontot arra, hogy vezetésükkel valamiféle külön párt, paraszti jellegű szervezet legyen.

38 Úgy gondolom, hogy nekünk nem szabad erre az útra menni. A népfront akkor tölti be a feladatát, ha a dolgozó parasztok, a középréteg, de mindenekelőtt a munkásosztály részvételével fejlődik tovább, nem pedig földmíves, vagy paraszti irányba, mert ebből előbb-utóbb olyan pólus keletkezne a politikai életben, amivel igen komoly problémák lennének. A Politikai Bizottság elé terjesztett javaslattal általában egyetértek. Milyen kérdéseket kellene most eldönteni? Először: hogy a népfront politikai tanácskozó szervezet legyen-e, országos, megyei és járási szinten. Ez azt jelentené a gyakorlatban, hogy a párt szervezi, értve alatta a Központi Bizottságot, időközönként, évente néhányszor az ország egyes politikai, gazdasági kérdéseit a pártonkívüli közéleti személyekkel megtárgyalja. A megyében azt jelentené, hogy a megyei pártbizottság leülne a megyei népfront vezetőivel és az egyes gazdasági kérdésekben kikérné a véleményüket. Eddig ez elvétve volt így. Rendszerint úgy volt a gyakorlatban, hogy a pártbizottság egyik titkára, [az] ágit. prop. osztály vezetője, vagy helyettese behívta a népfront vezetőjét, kiadta az utasítást, hogy ezt kell csinálni. Ezen a módszeren változtatni kell. Másodszor: tömegszervezet, vagy tömegmozgalom legyen-e a népfront. Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy előítélettel vagyunk abban az irányban, hogy tömegszervezet legyen a népfront. Ez az előítélet bennünk, a magyar pártban a jugoszláv események következtében alakult ki. A rossz példát vesszük alapul és a magatartásunkban erre a rossz példára támaszkodunk. Ebben a kérdésben azonban a jó példára, a bolgár példára kell támaszkodnunk. Nemcsak a múltat kell itt figyelembe venni, hanem, hogy ők ezt a példát öregbítették és továbbfejlesztették. Nálunk azon a címen, hogy ha tömegszervezet lesz a népfront, akkor feloldódik benne a párt és ehhez hasonló részben helytelen politikai érvek következtében elvetettük, harcoltunk az ellen, hogy a népfront tömegszervezet legyen. Úgy gondolom, helyes az az elképzelés, hogy a népfrontbizottságok rendszerét építsük ki a községekben képviselőválasztási körzetenként. A Politikai Bizottság számára egy kiegészítő anyagot küldtem ezzel kapcsolatban.

39 Ebben a kérdésben utólag az elvtársakkal is megegyeztünk. Ha mi ezt a rendszert fogadjuk el, akkor kb. 110 ezer népfrontbizottságban közel 1 millió embert tudunk szervezett formában a párt politikája mellett megmozgatni. Erre az útra elvtársak rá kell lépni. Már 1954-ben, amikor a lajstromos választásról a körzeti választási rendszerre tértünk 38 Kovács Béla 1958 novemberében hozzájárult ahhoz, hogy Népfront képviselőként bevegyék az országgyűlés tagjai közé. 1959. június 21-én elhunyt. Részletesen 1. BORBÁNDI Gyula: Magyar poli-ükai pályaképek 1938-48. Bp., 1997.; Kiss Sándor: A parasztság követe. Tanulmányok a magyarforradalomról. München, 1966.; VIDA István: A parasztpolitikus hányattatásai. História, 1989. 1-2. sz. 39 Javaslat a Politikai Bizottságnak a Hazafias Népfront továbbfejlesztésére. Aláírók: Apró Antal, Sándor József. Kádár János kézírásos megjegyzése az első oldal tetején: „Láttam. A javaslatot meg kell tárgyalni, bár nem kielégítő. Kádár IX. 4." 482