A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

erősen áll, és ne kiabáljunk mi itt most támogatásról, mert még azt gondolnák az emberek, hogy ott valami baj van".

43 A magyar diplomáciát a szovjet külügyi vezetés már 1957 tavaszától-nyarától aktívabb és határozottabb külpolitikai tevékenységre ösztönözte. A kommunista és munkáspártok 1957. november 14-19. között lezajlott moszkvai találkozóján a világháború elkerülhetősége, a békés versengés jelszavával megerősített külpolitikai stratégia ezt a követelményt még hangsúlyosabbá tette. A szovjetek 1957 decemberében diplomáciai úton is a szocialista tábor országai kormányainak tudomására hozták, hogy a készülő világpolitikai kampány során a Szovjetunió nem csupán elvárja szövetségesei feltétel nélküli támogatását, hanem olyan aktív külpolitikát óhajt a kapitalista országok irányában, amely céljai megvalósítását elősegíti. A magyar vezetők a diplomáciai elszigeteltség oldásának megvalósulását a szovjet békeofFenzíva sikerétől, illetve az enyhülési folyamattól remélték. Ez az óvatos remény tükröződött a Külügyminisztérium vezetői által 1957 decemberében a PB elé terjesztett anyagban is. A Külügyminisztérium munkájáról végül 1958. január 15-én hozott határozatban a magyar külpolitika prioritásait tekintve ennek megfelelően első helyre a szovjet békeoffenzíva támogatása, a magyar külpolitikai tevékenységnek a szocialista országok diplomáciájával való rendszeres összehangolása, a függetlenségükért küzdő ázsiai és afrikai népek nemzeti függetlenségi harcának segítése került. A külpolitikai feladatok között csak ezután következett a magyar kérdésnek az ENSZ napirendjéről való levételét elősegítő átfogó taktikai terv kidolgozása és ennek érdekében olyan támadó jellegű diplomáciai akciók és propaganda módszerek alkalmazása, amelyek eleve meghiúsítják a „magyar kérdés" felvetését. A kapcsolatok elmélyítése a szocialista országokkal a harmadik helyre csúszott vissza. A konkrét feladatok között (ugyancsak a munkáspártok találkozójának hatására) ott szerepelt a kapcsolatok normalizálása, illetve javítása kapitalista és a harmadik világbeli országokkal. * 1957 második felében a Politikai Bizottság napirendjén több alkalommal és különböző összefüggésekben - mindenekelőtt a hároméves terv kidolgozásával kapcsolatban - szerepelt a szovjet gazdasági segítségnyújtás kérdése és az ezzel összefüggő magyar-szovjet gazdasági tárgyalások. A tárgyalások során felvetődött vitás kérdések nem voltak újkeletüek, a hitelkérelem nagyságáról, a szovjetektől igényelt segítség mértékéről gyakorlatilag 1956 vége óta folyt a vita.

44 Az 1957-es magyar gazdaságot a fokozódó eladósodás, a korszerűtlenség, a L. Kádár János felszólalását az MSZMP KB 1957. november 29-i ülésén. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei, i. m. 135. A tavaszi tárgyalásokra 1. Az MSZMP ideiglenes vezető testületei jegyzőkönyvei III. kötet, i. m. 8-9., a gazdaságpolitikai vitákra uo. 14-17. 42