A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
pazarlás, a gazdaságtalan termelés jellemezte. Anépgazdaság 1957. évi egyensúlyát csak 1,3 milliárd rubel „baráti" kölcsön felvételével lehetett megteremteni, és a gazdasági szakemberek számításai szerint a kölcsönök felvételét a következő években sem lehetett kiküszöbölni. 1957 közepén a hároméves terv kidolgozásakor olyan koncepció körvonalazódott, amely meg kívánta őrizni az életszínvonal emelésében elért eredményeket, illetve azok szerény növekedésével számolt, meg akarta teremteni az 1960 után esedékes adósságfizetési kötelezettségek teljesítésének feltételeit, előrelépést kívánt biztosítani a mezőgazdaság szövetkezetesítésében és meg kívánta alapozni az 1961-1965 közötti évek gyorsabb ütemű fejlődését. E célok elérése érdekében szigorú tervfegyelmet, takarékosságot, hatékonyságnövelést írt elő, miközben hozzá akartak látni az iparstruktúra átalakításához - mindenekelőtt az energiarendszer és az alapanyag-termelés számottevő fejlesztésével. A terv készítői tisztában voltak azzal, hogy e két (egymással nehezen összeegyeztethető) stratégiai feladatot kizárólag belső erőforrásokra támaszkodva nem lehet megvalósítani, ezért a hároméves tervjavaslat jelentős szovjet segítséggel számolt. Az 1956. decemberi-1957. januári magyar-szovjet gazdasági tárgyalásokon magyar részről többször felvetett beruházási hitel ügyében a magyar párt- és kormányküldöttség márciusi moszkvai tárgyalásai alkalmával nem született döntés. Az 1957. március 28-án Moszkvában a kormányfők által aláírt jegyzőkönyv 8. cikkelyében azonban a Szovjetunió kormánya hozzájárult ahhoz, hogy ,jóindulatúlag megvizsgálja" a magyar kormány gazdasági és műszaki segítségnyújtásra vonatkozó kérését egyes ipari üzemek építéséhez és rekonstrukciójához, valamint a közlekedés fejlesztéséhez. Erre hivatkozva Apró Antalnak a magyar kormány nevében 1957. augusztus 18-án Anasztasz Mikojanhoz intézett levele mintegy 6,7 milliárd forint, azaz 1,5 milliárd rubel beruházási és áruhitel-igényt tartalmazott, ami a három évre tervezett állami beruházások több mint 21 százalékát tette ki. 45 A magyar kérés nagyságrendje a szovjet szakértőket nem kis meglepetéssel töltötte el, hiszen ők már az év eleji tárgyalások alkalmával hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a magyarok hosszúlejáratú beruházási kölcsönigénye túlzott. A Szovjetunió tervhivatalának szakértői 1957. augusztus 12. és szeptember 9. között Budapesten konzultációt folytattak az Országos Tervhivatal munkatársaival a hároméves terv alapvető kérdéseiről. Az OT által összeállított terv akkor 1,18 milliárd rubel deviza- és áruhitellel és 1,6 milliárd rubel beruházási hitellel számolt. A szovjet delegáció tagjai azt javasolták magyar kollégáiknak, hogy készítsék el a hároméves tervnek és a következő ötéves tervnek olyan variánsát is, amelyben nem számolnak beruházási hitellel. 46 Az OT-ban ezt követően végeztek is olyan számításokat, amelynél szovjet MOL XIX-A-2-gg 39. d. MOLM-KS288. f. 23. cs. 1957/12. ő. e. 43