A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
nem volt amerikai ügynök, vagy mi, de bűnös ember egyébként, az 45-ben elkezdte: a rendőrség megbízhatatlan, a katonapolitika megbízhatatlan, a belügy megbízhatatlan, csak az AVH megbízható. Hát ez egy félig őrült, vagy nem tudom én miféle ember, ez volt a vonala. De én láttam ennek a vonalnak a termését. Később én belügyminiszter is voltam és megmondtam, baj lesz abból emberek, ha minden rendőrre egy államvédelmisnek kell vigyázni. Akkor nem lesz erős a Magyar Népköztársaság. És ezzel, ha mi ezt visszük, hogy csak az AVH a megbízható, hát, vagyis ma a politikai osztály a megbízható, hát ezzel megássuk a proletárdiktatúra sírját, elvtársak, ha mi ezt eltűrjük, hogy az újra éledjen." 14 S bár a pártértekezleten győzelmet aratott, tudta, hogy ez egy csapásra nem változtatja meg mindenki véleményét. Hruscsov győzelmét Kádár János pontosan emiatt használta ki hatalmi pozíciójának erősítése érdekében. Egyértelművé tette, hogy Rákosi és társai hazatérésükhöz nem kaphatnak támogatást Moszkvából; hogy a pártértekezlet döntései nem kérdőjelezhetők meg; hogy a frakciózás nem engedhető meg a kommunista pártokon belül; s hogy ilyen esetben nem számítanak a múltban szerzett érdemek. „Tegyük fel - hangzott el Kádár János szájából a pártértekezleten -, hogy a Központi Bizottságon kívül több vezetési centrum jön létre. Például a Táncsics kör ilyen mellékcentrummá alakulna, Révai elvtárs pedig egy másik mellékcentrum lenne. Azért említem ezeket a példákat, mert a Táncsics körben dolgozó elvtársak és maga Révai elvtárs is feddhetetlen kommunisták, akiknek tisztességéhez és segítő szándékához nem fér kétség. Hogyan nézne ki a gyakorlatban ez a feltevés? Ha valaki nem volna megelégedve az agit-prop. osztály véleményével, szépen átballagna a Táncsics kör irodalmi szakosztályába, és bizonyos, hogy ott egy árnyalattal más véleményt nyilvánítanának ugyanazzal kapcsolatban. Az illető pedig azt fogadná el, amelyik a leginkább szája íze szerint való". 15 A moszkvai fordulat után már nem volt aktualitása a Táncsics körrel szembeni fellépésnek. Egyelőre lekerült a napirendről, lapjuk, a Magyarország is megmenekült. Kállai Gyula még integrálását sem tartotta lehetetlennek, Marosán György szerint meg az nem lett volna szerencsés, ha az a látszat keletkezne, hogy az SZKP határozat után a vezetés balra üt. 16 Az integrálásra mégsem került sor, de ez már egy másik szervezet körűi botrány, a Partizánszövetség közgyűlésén történtek miatt alakult így. Már július 9-én felmerült, hogy a Táncsics kör olvadjon be az újra önállóvá váló partizán szervezetbe, a párt vezetői egyelőre azonban nem láttak tisztán a partizánok 1956-os tevékenységét illetően sem, így első lépésként a megbízhatósági vizsgálatra került sor. A vizsgálat pozitívan zárult (6. sz. 14 MOL M-KS 288. f. 3. cs. 3. ő. e. A Magyar Szocialista Munkáspárt Országos Értekezletének jegyzőkönyve, i. m. 221-222. 16 L. erre MOL M-KS 288. f. 5. cs. 34. ö. e. és PÓR Edit - CSEH Gergő Bendegúz: A baloldal „baloldala". Dokumentumok a születő Kádár-rendszer tiszavirág életű kommunista ellenzékének történetéhez. Társadalmi Szemle, 1994. 10. sz. 84-94. 29
