A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

dokumentum), így megkezdődött a szervezet újjáépítése. A Politikai Bizottság tág időintervallumot szabott meg a vezetőség újjáválasztására, annak október 1. és november 30-a között kellett lezajíania. A tisztújító országos ülés előkészítését ideiglenes vezetőség irányította, amely november 23-24-e mellett döntött. A PB nem foglalt állás személyi kérdésekben, erre az ideiglenes vezetőség sem fordított különösebb figyelmet, így aztán a kerületi és megyei szervezetekben a demokráciának bizonyos nyomai újraéledtek, nevezetesen a tagok önálló elképzeléseket fogalmaztak meg a szövetség vezetésének összetételéről, mi több egyre fokozódó elégedetlenség alakult ki a párt központi apparátusa felől sugallt Dékány Sándor főtitkári jelölésével szemben. Az utólag elrendelt vizsgálat ezt úgy minősítette, hogy az ideiglenes vezetőség nem tartotta eléggé kézben az országos küldöttgyűlés előkészítését.

17 A vezetőség összetételét illetően nem alakult ki tehát a küldöttek között egyetértés, így az országos küldöttközgyűlésen szokatlan, a jelentés szerint botrányos eseményekre került sor, például a jelölőbizottság összetételének önkényes megváltoztatására, írógéppel sokszorosított ellenlisták terjesztésére, javaslat nem választott, hanem delegált választmány létrehozására. A jelölés során ugyancsak szokatlan módon olyan hozzászólás is elhangzott, amely az egyik jelöltet nem javasolta megválasztásra. Mindez külföldi vendégek előtt. Tetézte a botrányt, hogy Dékány Sándor nem kapott elég szavazatot a választmányba kerülésre. A történtek után a Politikai Bizottság vizsgálatot rendelt el Fehér Lajos vezetésével. (21. sz. dokumentum) A vizsgálati jelentés már messzemenő politika konzekvenciákig jutott, frakciós tevékenységre, oppozíciós magatartásra, inkorrekcióra, „demokráciásdira", a pártfegyelem követelményeinek elutasítására való hajlamot állapított meg. Eszerint a tagok között „sok az izgága, kispolgári, anarchista elem", akik más alkalommal is fel tudják használni a tagság egy részét akár a pártvezetéssel szembeni lépésre, sőt a tagságban „vannak beférkőzött kalandor elemek is, akiket az izgága, frakciós, anarchista elemekkel együtt legjobb lesz mihamarabb eltávolítani a tagság soraiból". Fehér Lajos már a november 26-i PB ülésen arról beszélt, hogy a Partizánszövetség helyi szervezetei párhuzamos szervezetként ki akarják vonni magukat a kerületi pártbizottságok irányítása alól. Ezt a jelentés megerősítette és hozzátette a Kádár János által elítélő módon sok alkalommal használt avantgardizmus minősítést is, mi több a párt fölé való helyezkedés, vagy a pártellenesség veszélyét. A Politikai Bizottság ezek után egyértelműen a helyi pártszervezetek alá rendelte a szövetség helyi szervezeteit és felszólította az új vezetőséget, hogy lépjenek fel az avantgardista törekvésekkel szemben, akár a kizárást is beleérte, illetve a „botrányt keltőkkel" szemben fegyelmi büntetés szabatott ki. Mindezek után a Táncsics kör (és hetilapja) sem önállóan, sem a Partizánszövetségen belül nem nem maradhatott fenn. A politikai egyneműsítés után a szervezeti sokszínűség felszámolása megállíthatatlan ütemben haladt az ifjúsági mozgalomban is. Ősz elejére már csak 17 MOL M-KS 288. f. 30. cs. 1957/12. ö. e. 30