A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

/. Az ENSZ közgyűlésen a magyar kérdéssel foglalkozó ENSZ Bizottság jelentésével kapcsolatosan elmondandó beszéd gondolatmenete és javaslat az ezzel kapcsolatos mozgalom megindítására Előadó: Sík Endre elvtárs Hozzászóltak: Szilágyi Dezső, Szirmai István, Marosán György, Münnich Ferenc, Biszku Béla, Fock Jenő, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, Kolozs Márta és Kiss Károly elvtársak Az ENSZ Közgyűlésen a magyar kérdéssel foglalkozó ENSZ bizottság jelentésére elmondandó beszéd téziseit 1 a Politikai Bizottság alapul elfogadja. A téziseket a vitában elhangzott javaslatokkal ki kell egészíteni. A válasz végleges formában való elkészítésénél az elvtársak az alábbiakat vegyék figyelembe: Az ellenforradalom belső okainál szükségtelen beszélni a túlzott iparosításról, s általában a hibákat csak a szükséghez képest s mértéktartóan említsük. Inkább arra mutassunk rá a megjelent párthatározatok értelmében, hogy a párt és a kormány 1956 nyarán rátért a hibák kijavításának útjára, az ellenforradalom kirobbanása azonban megakadályozta ennek következetes keresztülvitelét. Az ellenforradalom tényének bizonyításánál rá kell mutatni: hogyan éledt fel ebben az időben Magyarországon az antiszemitizmus, milyen atrocitások voltak, pogromok készültek, melyeknek következtében több ezer zsidó hagyta el az országot. Hivatkozni lehet a zsidók nemzetközi szervezetének nemrég lezajlott konferenciáján elhangzott adatokra. A Politikai Bizottság felhívja a Külügyminisztérium figyelmét, hogy az ENSZ Közgyűlésen elmondandó beszédekben a jelentésben foglalt rágalmakat konkrét, ellenőrzött tények alapján cáfolják. Ezért szükségesnek tartja, hogy a Belügyminisztérium a jelentés összeállítá­1 A dokumentum a Politikai Bizottság jegyzőkönyve mellett nem volt megtalálható. Az 1957. július 23-i keltezésű előterjesztés - amelyet Sík Endre július 24-én terjesztett a PB elé - Szarka Károly külügyminiszter-helyettes iratai között maradt fenn. A téziseknek egy korábbi július 15-i keltezésű - a fentebb említettől némileg eltérő - változata Münnich Ferenc iratai között lelhető fel. (MOL XIX-A-2-q 4. d.) A tézisek hét témát érintettek: 1. tiltakozás a bizottság létrehozása és működése ellen, a jelentés általános bírálata; 2. az „ellenforradalom" belső és külső okainak ismertetése; 3. az „ellenforra­dalom" célja és jellege; 4. a Kádár-kormány megalakulása, a szovjet csapatok segítségül hívása, a november 4. utáni helyzet; 5. gazdasági, politikai konszolidáció, a kulturális téren végbemenő kon­szolidáció jelei; 6. mi tette lehetővé a gyors konszolidációt és 7. „konklúzió". Ez utóbbi lényege, hogy az ún. magyar kérdést vegyék le napirendről, oszlassák fel a bizottságot és ítéljék el azokat az államokat, amelyeknek része volt az „ellenforradalom" előkészítésében. 226

Next

/
Thumbnails
Contents