A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
igényeit nem tudja megfelelően kielégíteni. Elmondják a termelőszövetkezetekben, hogy szerződést kötöttek a gépállomással, hogy július 10-ig learatják a gabonát és még most is 25 százalék nincs learatva. A szövetkezeteknél versengés indul meg, és a gépállomás nem tudja, hogy az adott pillanatban hova küldje a gépeket. Mi volt az elképzelés a termelőszövetkezeteknek adott Zetorokkal kapcsolatban? Vannak jó, nagy szövetkezetek, ahol a Zetorokat jól ki tudják használni. Vagy kötnek szerződést a gépállomással, hogy egy Zetor teljes mértékben az ö rendelkezésükre áll, vagy megpróbál vásárolni, és azt teljes mértékben ki tudja használni. Magában véve lehet az jó dolog, hogy a termelőszövetkezeteknél legyen Zetor, néhány darabbal ki lehet ezt próbálni. Ha viszont most az a helyzet, hogy keveset tudunk behozni, mert nincs rá pénz, akkor természetesen nem tudunk a termelőszövetkezeteknek, még inkább a termelőcsoportoknak adni. Biztosítás kérdésével kapcsolatban. Itt kezdetben csak a nyugdíj kérdése szerepelt, meglepetés most a betegbiztosítás. Azt hiszem, nem tudjuk megvalósítani. Inkább arra kell törekedni, hogy az öregségi biztosítást a tsz-ek lehetőleg saját erejükből oldják meg. Utolsónak akarok megemlíteni egy kérdést, amit egyszer már a Falusi Osztálynak is felvetettem. Ez pedig a termelőszövetkezeti tagoknak fizetendő előleg kérdése. Egyébként ez összefügg az értékesítés kérdésével is. Különösen az értékesítés így rendkívül nagy bizonytalanságot takar, mert ez lefolyhat úgy is, hogy a munkaegységre kiadunk a tagoknak kb. 10 kg búzát és a többit lehet értékesíteni, vagy azt mondjuk, kiadunk annyit, amennyi a háztartási szükségletre elég, pl. 3 kg búzát és a többit a szövetkezet értékesíti. De hiszen így mindkét esetben az értékesítés együtt van, csak a mennyiségben van differencia. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy nekünk az az érdekünk, hogy minél többet értékesítsen a szövetkezet. Külön jelentősége van annak, hogy ez a külön értékesítés olyan, amiből a szövetkezet jut nagyobb jövedelemhez. A szakértők ismerik ennek a kérdésnek hallatlan jelentőségét. Ha többek között az egyik ok, hogy a termelőszövetkezeti tagság a háztáji felé törekszik, hiszen a háztájiból naponta pénzelhet. Ez az, ami többek között abba az irányba viszi őket, hogy lehetőleg maguk értékesítsék termékeiket. Erre nem kerülne sor, ha a szövetkezeti tagság rendszeresen kapna előleget. Ez olyan dolog, ami a mezőgazdasági munkát és a termelőszövetkezeti munkát nagy lépéssel közelebb hozza az ipari munkássághoz. Ezt a kérdést, mint elvi kérdést kell eldönteni, aminek igen nagy jelentősége van a termelőszövetkezetek szervezésénél is, és ez is a szövetkezeteket szocialista irányba viszi amellett, hogy a termelőszövetkezeti tagokat közelebb viszi az ipari munkásokhoz. SOMOGYI MIKLÓS elvtárs: Én is azzal értek egyet, hogy célhiteleket kell adni. Ez azt jelenti, hogy meghatározott célra adunk. Ne adjunk úgy hiteleket, mint eddig adtunk. Azzal csak egyébként becsületes embereket züllesztünk le, hogy állandóan hitelekkel tömjük a rosszul működő szövetkezeteket is. Acélhiteleket olyan termelőszövetkezeteknek kellene 213