A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
Egyetértek Marosán elvtárssal, a jelentés megszépíti a dolgokat, sokkal súlyosabb volt a helyzet a megyei tanácsoknál. Mi tudjuk, hogy pl. a Pest megyei tanács elnöke hogyan viselkedett. 41 Tudjuk, hogy Bács megyében a tanácsapparátuson belül hónapokkal októbert megelőzően dolgoztak jugoszláv kapcsolatokon, befolyásoltak embereket eszmeileg. 42 Megfelel a tényeknek, hogy november 4-e után elsősorban a tanácsapparátusban kereskedelmi szervekkel foglalkozó osztályok álltak talpra. Ez a lakosság ellátásának szükségletéből is adódott. A kerületekben is általában az a 2 ember dolgozott bent, akik ellátással foglalkoztak. A káder-megerősítésnél is konkrétan kellene megmutatni, milyen területen van erre elsősorban szükség. Itt szó van az elnökökről. Azt hiszem, hogy a budapesti tanácsnál történt meg először, hogy felülvizsgálták a választott embereket. 43 Megnéztük kik voltak közülük a kormány mellett és kik ellene. Tudomásom szerint azokat, akik a kormány ellen voltak, kihagyták a tanács választott szerveiből. FEHÉR LAJOS elvtárs: A tanácsoknál igen nagy a fluktuáció. Nincs olyan tanács, ahol a hatodiknál kevesebb tanácselnök van. Biztosítani kellene, hogy a tanácstitkárok lehetőleg mindenütt helyi emberek legyenek. Az új emberek nem ismerik a helyi viszonyokat és nincs elég tekintélyük. Az előterjesztés szerint jelenleg a tanácsapparátusnál betöltetlen állások száma 511. Javasolom, nézzenek az elvtársak körül, mi van azokkal a káderekkel, akiket pár év óta vidékre küldtünk le. Ezek közül lehetne bevinni elvtársakat a tanácsapparátusba. KRISTÓF ISTVÁN elvtárs: Véleményem szerint a tanácsok tömegszervezeti jellegét illetően a helyzet nem kedvezőbb, mint október előtt volt. A tanácsüléseken való részvétel is utal erre. Bár itt javuló tendencia van, mégsem mondható, hogy a tanács, mint tömegszervezet, mint felelős államhatalmi szervezet, helyileg képes megoldani a reá háruló feladatokat. Ezt a kérdést nem volna szabad kihagyni a számításból, mikor „Fekete Mihály, a Pest Megyei Tanács VB elnöke az ellenforradalmi felkelés fegyveres erőinek szétzúzását követő napokban, múlt év novemberében írásban benyújtotta lemondását, amelyben kijelentette, hogy nem hajlandó a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt támogatni, mert nem ismeri el törvényes kormánynak. A Pest Megyei Tanács apparátusában működő »Forradalmi Tanácsnak« átadta a hatalmat, szolgálati helyét elhagyta, aminek következtében Pest megyében a tanácsok apparátusában a legnagyobb zavar keletkezett" - olvasható a FMPK Titkárság egy 1957. szeptember 30-i keltezésű jelentésében. (MOLM-KS 288. f. 21. cs. 1957/14. ő. e.) Jugoszlávia magyarlakta területei és a déli magyar megyék közötti kapcsolat a jugoszláv-magyar viszony normalizálódásával párhuzamosan épült ki. Ezt 1956. november 4-e után - az ellátási gondok enyhítése, a kereskedelmi kapcsolatok normalizálása érdekében - az FMPK is támogatta. A déli szomszéd politikai propagandaanyagainak Magyarországra való áthozására azonban a belügyi elhárítás már 1956 október elején felfigyelt. Kardelj és Tito beszédeinek a megyei vezetők általi importja 1957 júliusára azonban végképp kompromittálóvá vált. (MOL M-KS 288. f. 21. cs. 1957/5. ö. e.) 43 A Budapesti IIB erre 1957. május 13-án hozott határozatot. (BFLXXXV. 7. f. 1957/3. ő. e.) 121
