A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

szont lebecsülik a pártapparátust. Nincs leírva azonban, hogy ezek közül melyik a veszélyesebb jelenség. Ezt világossá kell tenni.

38 A 4. oldalon elég részletesen van szó a bérezés kérdéséről. Elvileg helytelen úgy a kérdést beállítani, hogy bármilyen igazolást hozzunk fel a korrupcióra. A korrupció a tanácsoknál és a velük összeköttetésben lévő más szerveknél nagy méretet öltött, de ezt nem szabad összefüggésbe hozni azzal, hogy 1500 Ft-os fizetés mellett lopni kényszerülnek.

39 Utána arról szól az anyag, hogy a közalkalmazottak fizetését rendezték, de mégis marad bizonyos különbség. Nem hagyhatunk itt sem nyitva egy gondolatot, hogy további bér[rend]ezésre van szükség. Ha úgy látja a kormány, hogy túlzás a 12 000-es létszám célkitűzése, akkor ezt esetleg lehet szűkíteni, vagy meg lehetne próbálkozni, hogy a létszámleépítés béralapjának egy részét felhasználják a tanácsapparátus fizetésének megjavítására. Sokszor előfordul, hogy gépírónő, vagy alacsony beosztású tisztviselő kitanulja a gépírást a tanácsnál, ezért kap 600 Ft-os fizetést és mikor már jó szakember, elmegy máshová 1000 Ft-ért dolgozni. Arról nem beszél a jelentés, hogy a tanácsapparátus felső vezetőinek fizetését úgy rendezték, hogy jóval magasabb a pártbizottsági dolgozókénál. Most van előkészítve a gépjármű ügye a tanácsoknál. Ezt a kérdést itt kellett volna megtárgyalni. Máris nyomnak a megyebizottságok, hogy nekik nincs 600 km-es keretük, a tanácsnak pedig van. Az előterjesztésből az is hiányzik, hogyan néz ki a kollektív vezetés a tanácsszerveknél. Van tapasztalatunk, hogy rosszabb ez, mint október előtt. Győrben pl. május l-ig egy alkalommal sem volt tanácsülés. Állítólag más megyékben is ilyen rossz a helyzet. Ide tartozik a tanácsok tömegszervezeti jellege is, ami sokkal kevésbé mutatkozik meg, mint október előtt. Javasolom, hogy a bevezető szöveg nélkül fogadjuk el a javaslatokat.

40 BISZKU BÉLA elvtárs: Mi a Belügyminisztérium részéről feldolgozzuk az októberi események alatt alakult különböző bizottságokban dolgozott személyek ügyét. Javasolom, hogy ezt az elvtársak jobban használják fel. 38 A tanácsok káderhelyzetéről szóló és a tanácsok pártirányításáról szóló jelentés azonos problémát vet fel: „A párt végrehajtó bizottságok egy részénél a régi, már korábban elítélt módszerekkel dolgoznak, a kollektív szervek részéről történő elvi irányítás és ellenőrzés helyett parancsolgatás tapasztalható, sokszor beosztottak részéről, a pártapparárus átvesz állami feladatokat és így mentesíti az állami szerveket a felelősségtől stb. Tapasztalható ezzel szemben az is, hogy egyes tanács VB vezetők igyekeznek magukat függetleníteni a párt végrehajtó bizottságtól, politikailag és szakmailag erősebbnek érezvén magukat, lebecsülik a párt végrehajtó bizottságban dolgozó elvtársakat." (A tanácsok pártirányításáról szóló jelentés említi, hogy „A párt végrehajtó bizottságok Összetétele nem mindenütt alakult megfelelően. Egyes megyékben járásokban, városokban, községekben erősebb a tanácsi vezetés mint a pártvezetés.") Az idézett rész a 4. oldalon így hangzik: „nehezíti a tanácsapparátus megerősítését politikailag megbízható, megfelelő színvonalú káderekkel az, hogy igen alacsony a tanácsi dolgozók fizetése (pl. egy mérnök, jogász, orvos vagy pedagógus általában 800-1500 Ft-tal kap kevesebb fizetést, mint egy hasonló beosztású dolgozó vállalatnál, kórháznál vagy általános iskolai igazgató munkakörben). Ez is hozzájárult ahhoz, hogy számos tanácsnál korrupció ütötte fel a fejét!" 40 A bevezető - mindkét jelentésnél - pozitívan értékeli a tanácsok szerepét, valamint a pártszervek irányító tevékenységét. 120