A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

natkozik mind a 19 megyére? Vagy azt mondjuk, hogy ez általános vonás végig, vagy mondjuk meg, hogy itt és itt ez és ez a helyzet. A következő megállapítás is figyelemre méltó: „A párt végrehajtó bizottságok egy részénél régi, már korábban elítélt módszerekkel dolgoznak..." Itt is meg kell mondani hol és kik dolgoznak így. Ilyen előterjesztésnél konkrétan kell meg­mondani, hogy pl. Borsodban így néz ki, másutt emígy áll a helyzet. Én is tudom, hogy hadakozás mindenütt van. Pl. Baranyában a tanácselnök, mi­után nem hívták meg egy rendezvényre, megsértődött és elment vadászni. Ami­kor ezt a tanácselnököt más területre átvitték, nem mondták meg, mi volt a kifo­gás vele szemben. Egy csomó helyen megint kezdik háttérbe szorítani a tanácselnököt és titkárt. Ez a második megjegyzésem. Harmadik megjegyzésem: nem tetszik, hogy a tanácstitkárok nagy része párt­tag, és nem hiszem, hogy itt politikai meggyőződésről van szó. Ezek veszélyes dolgok, és helyenként másként jelentkeznek. Pl. Budapesten véletlenül tudom meg, hogy a II. kerületben a PB kiadott egy utasítást, minden iskolaigazgató, vagy helyettes párttag legyen. 37 Ha ezt engedjük, újból ott vagyunk, ahol voltunk. Tanácsi, szakszervezeti, de más vonalon is nagyon veszélyes ilyet megkövetelni. Szívesebben vennénk, ha a tanácselnökök 1/3-a a titkárok 20%-a lenne párttag, a többi munkás-paraszt, vagy értelmiségi, akik hívei a néphatalomnak. Befejezésül: a tanácsapparátus létszámával kapcsolatban a Minisztertanácsban dolgozó elvtársak adtak bizonyos végrehajtási utasítást, tehát felelősségük sokkal nagyobb ezen a téren, mint a pártbizottságé. A jelentésben nincs szó erről, amit Varga elvtárs itt szóban elmondott, hogy milyen ellenállás van a létszámcsökken­téssel kapcsolatban. A miniszterek sem respektálják eléggé ezt a kérdést. Ha a jelentés csak információnak van szánva, fogadjuk el ennek az elhangzott kritikai megjegyzések figyelembevételével. Tárgyalunk most a tanácsokkal kapcsolatos jelentős javaslatokat, de ezekben nem szerepel, hogy milyen hatáskört akarunk adni a tanácsoknak. A mi budapesti tanácsunknak pl. nincs budapesti községpolitikája. Előírják neki mit kell csinálni, semmi önállósága, önkezdeményezése nincs. Félek, hogy ezen a téren nem me­gyünk kellően előre. FOCK JENŐ elvtárs: Helyes lett volna elhatározni, hogy a két jelentést együtt tárgyaljuk, mert ugyan­azokról a kérdésekről szó van a 2. jelentésben is. Azzal egyetértek, hogy kicsit túl szép képet fest a bevezető. Az anyag többi részét, [a] II. ponttól kezdődő részt jónak tartom, a káderjavaslatokat is, a káderekkel való foglalkozásra vonatkozó javaslatot is a III. fejezetben. Ha ezeket betartjuk, előre visznek bennünket. A 3. oldalon mindkét anyagban osztóigazság van: a pártnál még nem érvényesül, hogy ne avatkozzanak be a régi módon mindenbe, a végrehajtó bizottságok vi­37 Az MSZMP II. kerületének 1957. június 2-i küldöttértekezletén elfogadott határozat egyik pont­ja szerint „váltsuk le a nem odavaló iskolaigazgatókat és pedagógusokat. Kommunista igazgatók legyenek." (BFL XXXV. 7. f. 1957/3. ő. e.) 119

Next

/
Thumbnails
Contents