A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

esetére megállapított szabályokat úgy kell módosítani, hogy a dolgozó ilyen esetben havi keresetének 15%-a erejéig tartozik anyagi felelősséggel." Itt tehát azt mondják, hogy ne az alapbér kereset legyen az alap. Szerintem ez mindegy. Tudniillik a kár legtöbbször több száz vagy több ezer Ft. A 15% semmi és alig van fegyelmező ereje. Az nem lehet cél, hogy egy tinó eldöglése esetén bíróság elé kerüljön az illető. Azt kell megfontolni, hogy legalább 1 havi kereset erejéig legyen az igazgatónak bírságolási joga. A 9. oldal 3. pontjában azt javasolják az elvtársak, hogy változtassuk meg a vállalati egyeztető bizottságok tagjainak számát.

50 Az esetek nagy többsége 3+1 arányban van. NEZVÁL FERENC elvtárs: Véleményem szerint a fő kérdés, a munkaviszony rendezése szükséges, mert óriási lazaságok vannak. Elsősorban azt vetném fel, ha az indok nélküli felmondás lehetősége fennáll, akkor a többi fegyelmező eszközre nincs szükség, mert akkor nem lehet az üzemet, vállalatot perelni az elbocsátás miatt. Nem lehet akkor vita tárgya, hogy 30 napos-e ott a felmondási idő vagy egyéb. Ha ezt elfogadnák, elkerülnénk a jogviták tekintélyes részét. Természetesen ennek van bizonyos olyan hátránya is, hogy a vállalatok dolgozóit sem lehetne olyan feltételeket kötni, amit mi meg akarunk szabni. Ugyanez áll fenn az 5. oldal 3. §-ánál az áthelyezésre vonatkozó rendelkezésnél is. El tudom képzelni, hogy van államérdek, ami megkövetel átcsoportosítást. De ami itt le van írva, az derül ki, hogy ha nem óhajtja, akkor egyéni érdeke fölé van helyezve az állam érdekének. Tehát ezzel nem érjük el, amit szeretnénk, a munkafegyelem megjavítását. Egyetértek, hogy legyen pénzbüntetés, a dorgálás, feddés semmit nem jelent, de ha levonnak 50 Ft-ot, az már jelent valamit. Én nem félnék a pénzbírság visszaállításától. Javasolom, ne fogadjuk el azt a javaslatot, hogy három döntőbíróság alakuljon ki.

51 Inkább erősítsük meg a döntőbizottságot megfelelő emberekkel, mert nincs garancia, hogy a 3 újonnan szervezendő döntő bizottság jobb lesz. Az nem érv, hogy a döntőbíróságnál a tanács, mivel ő fizet, befolyása alatt áll. Persze ilyen van, hogy befolyásolnak, de akkor meg kell büntetni és nem fognak máskor ilyet csinálni. Azt szívesen hallottam, hogy a dolgozók, vállalatok részéről általában az a Ajavaslat szerint a vállalati egyeztető bizottságok számát négyről három tagra kellett volna csökkenteni. Két tagot az üzemi bizottság, egy tagot pedig a vállalati igazgatójelölt volna ki, az állandó elnököt pedig a tagok saját maguk közül választották volna. Az előterjesztők a munkaügyi viták elintézésénél fenn kívánták tartani a korábbi kettős rendszert, vagyis a kizárólagos egyeztető bizottsági hatáskörbe és a bírói hatáskörbe tartozó ügyek elkülönítését azzal, hogy a kizárólagos egyeztető bizottsági hatáskörbe tartozónak tekintették a munkaszerződés keletkezésével, módosításával vagy megszüntetésével kapcsolatos vitákat, míg az összes többi (általában anyagi természetű ügyet) bíróság elé vihetőnek tekintették. Nezvál Ferenc az előterjesztésnek azt a részét kifogásolta, amelyben javasolták: a vállalati egyeztető bizottságok kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntése ellen a fellebbezés végleges elbírálására a területi egyeztető bizottságok helyett megyeszékhelyenként háromtagú „munkaügyi döntőbizottságot" kell szervezni. 1061