A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

kívánság, hogy bírósághoz lehessen munkaügyi vitákat vinni. Nem hiszem, hogy ez helytelen törekvés. De kiegészíteném Friss elvtársat, nem azért nem akarjuk ezt, mert nem vagyunk rá képesek, hanem mert most ilyen munkatömeget átvenni nem lehet. Két év múlva lehet. Kérem, hogy a bizonytalanság elkerülése végett ne változtassuk most az összetételt. Kérem, hogy a Politikai Bizottság se menjen mechanizmusba, de a többi népi demokráciákba[n] mindenhol eltörölték, mert nem demokratikus formájú ez, hogy ilyen kettősség legyen. Javaslom, maradjunk meg amellett, hogy javítsuk meg az összetételt. Az alaphibát abban látom, hogy a döntőbizottságok működését illetően nincs semmiféle jogszabály, inkább eljárási szabályzatot kellene hozni, akkor megjavítjuk munkájukat. Két év múlva lehet pedig arról beszélni, hogy a munkaügyi vitákat átvisszük a bírósághoz. NAGY LÁSZLÓ elvtárs: Felvetődött, hogy néhány paragrafus módosítása szükséges. De sajnos a Munka Törvénykönyv feléről van szó. Itt csak a nagy elvi kérdések vannak felsorolva, de van sokkal kisebb jelentőségű, de igen számos módosítás. Tehát több zavart okoz, ha paragrafusokat módosítunk, ahelyett, hogy újat hoznánk. Amellett részleges módosításnál van olyan veszély, hogy ezek elvileg is ellentétben állnak egymással. Véleményem szerint helyesebb volna most új Munka Törvénykönyvet hozni. Nemes elvtárs által felhozott érvekkel kapcsolatban: üzemi tanácsok kérdése lényegesen nem módosítja a Munka Törvénykönyvet, mert éppen azt fogjuk kb. kimondani, hogy amit az igazgató csinált most, majd az üzemi tanácsokkal együtt fogja csinálni. Ez a Munka Törvénykönyv rendszerét nem befolyásolja. Ami a munkaügyi vitákat illeti, itt is úgy néz ki, hogy mi sem akarjuk most bírósághoz vinni ezt, hanem maradjon a jelenlegi rendszer. Viszont a jelenlegi rendszernél is a helyes elbírálás szempontjából feltétlen szükséges néhány szabály kimondása és a bizottság kiegészítése. A felmondások kérdése a legjelentősebb kérdés. Jelenleg az a gyakorlat, hogy a dolgozókat nem tartja vissza semmi. A folytonosság megszakadása nem fegyelmez gyakorlatilag, mert szabad felmondás van. Ha ezen az állapoton nem akarunk változtatni teljesen formális, hogy fenntartsunk 4-5 okot. Ezért javasoltuk a jelenlegi rendszer helyett a szabad felmondást, azzal a különbséggel, hogy bizonyos indokolt esetekben a folytonosság megszakad. Friss elvtárs is szóvá tette a vezetők és dolgozók egyenlő vagy nem egyenlő helyzetét. Ezt úgy kell érteni, hogy ma egyrészt elhelyezkedési lehetőség nincs mindenütt biztosítva. Másik dolog pedig, hogy a vezetők öntudata nem áll sokszor olyan fokon, hogy egy-egy intrika nem befolyásolná őket. Ez a két szempont, ami nem teljesen egyenlő pozíciót jelent és itt látjuk szükségességét bizonyos szabályozásnak. Mind fegyelmező eszközzel nyernénk, de a dolgozók bizonytalansága vonalán rontanánk. Másik kérdés az áthelyezéssel függ össze. A felmondás jelenlegi rendszere miatt bennünket nem tudnak támadni, inkább az áthelyezés miatt. Ha a felmondás szabad, akkor az áthelyezés felszabadításának nincs túlzott jelentősége, mert 1062