A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

Véleményem szerint a Politikai Bizottságnak ki kellene mondani, hogy az új Munka Törvénykönyv kiadásával egyetért, és a szerkesztésnél két dolgot kell különösen figyelembe venni: 1. harcoljon a bürokratizmus ellen, 2. a munkafegyelem erősítése irányába hasson. Ki kell azt is mondani, hogy nem biztosíthatunk az eddigieken túl olyan jogokat, amelyek összhatásukban általában anyagi megterhelést jelentenek. Nem árt, ha a Politikai Bizottság ennek kapcsán felhívja a Munkaügyi Minisztérium és a szakszervezetek figyelmét, hogy az ország gazdasági helyzetét alaposabban tanulmányozzák, és ezzel kapcsolatban mind ennél a munkánál, mind általában munkájuk során vonják le az ebből adódó következtetéseket. Fel kell hívni arra a jelenségre is a figyelmet - néhány szakszervezeti vezetővel beszéltem -, hogy megszaporodtak a népgazdaság területén a jogosulatlan, a népgazdaság helyzetében megengedhetetlen, valamint egyébként is helytelen irányú követelések, amelyek a béren kívüli juttatást növelik. Fel kell hívni a figyelmet, hogy ezzel szembe[n] határozottan lépjenek fel és ne engedjenek ilyen követeléseknek. Vegyék számításba, hogy a jövő évben a termelékenység területén 78 százalékos emelkedést kell elérni és az életszínvonal stabilizálásával kell számolni. Hogy ezt a szakszervezetek munkájukban, javaslataikban nem mindig gondolják át, az tapasztalható. Néhány részletkérdéssel kapcsolatban. A felmondással kapcsolatban az elvtársak véleményem szerint eltúloznak néhány dolgot, pl. hogy támadási lehetőséget nyújtunk.

48 Mikor fennállt az a súlyos dolog, hogy kötelező közvetítést nem fogadtak el, ez tényleg súlyos helyzetbe hozta annak idején nemzetközi helyzetben a szakszervezetet és a kormányt is. De ezt most vissza lehet verni. Nézzük meg, hogy van ez kapitalista országokban. Ha egy vállalatnál dolgozza le a munkás az életét, akkor van hűségjoga, szabadsága, de ha máshova elmegy, mindezeket a jogokat elveszti, és újra kell kezdeni. Hogy az igazgatók bocsáthassanak el, azzal csak akkor érthetnénk egyet, ha ehhez hozzátesszük Friss elvtárs javaslatát. Ha a mostani kötelezettséget megszüntetjük, akkor az igazgatók felé is megszüntetném azt a korlátozást, hogy csak a Munka Törvénykönyv szerint bocsáthatnak el. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Most az a helyzet, hogy egyik oldalon van megvalósult gyakorlat, hogy a munkás most el tud menni. KISHÁZI ÖDÖN elvtárs: A régihez képest már ez is megszorítás. FOCK JENŐ elvtárs: Megszorítás is, meg nem is. Az elvtársak azt mondják, hogy a dolgozóknak ha 48 Az előterjesztők szerint a munkaviszony megszüntetésének akkori rendszerét több oldalról érte támadás. A vállalatok vezetői mellett állítólag a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet részéről is kifogásokat fogalmaztak meg a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatban azon az alapon, hogy „a népgazdasági érdekből történő és lényegében kötelező áthelyezés, valamint a dolgozók által történő felmondási lehetőség korlátozása beleütközik a kényszermunka eltiltására vonatkozó egyezménybe". 1058