A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

tartják helyesnek, hogy Magyarország különböző beruházások megvalósítása érdekében nagymértékű tőkés behozatalt és elég nagymértékű tőkés hitelt tervez. Megemlítették ezt az elvtársak a villamos mozdonyokkal, Tiszapalkonyával kapcsolatban, ahol megmondták, hogy semmiféle olyan vállalkozásba, amelyekben különböző tőkés cégek részt vesznek, nem hajlandók társulni. A másik vonatkozása volt, a mi tőkés kereskedelmünk bírálatának, hogy többször figyelmeztettek arra, behozatali tervünkben nagy helyet foglalnak el tőkés cikkek, amelyek ugyan szükségesek, de amely nélkül meg lehet lenni. Ők itt utaltak különböző fogyasztási cikkekre, többek között gyarmatárura is. Mi elmondtuk, hogy ennek milyen deviza haszna van, de ennek ellenére ezt a véleményüket ők többször felvetették. A harmadik kérdés-és ez némileg kapcsolódik azokhoz a témákhoz, ami az 1958. évi terv kidolgozásával és ilyen szovjet segítség mellett történő kidolgozásával összefügg - az, hogy nem egyszer Kaganov (?)

27 elvtárs és helyettese is hangoztatta: ők csak akkor vásárolnak a tőkés országból, ha a deviza rendelkezésre áll, és nagyobb mértékű vásárlást nem irányoztak elő. Változatlanul helytelenítik a múltbeli tendenciát, amely évről-évre való tőkés eladósodást jelent. Ezt a kérdést mindenesetre akkor, amikor a delegáció kimegy - attól függően hogyan fog ez kialakulni - fel kell vetni igen határozottan és világosan. BISZKU BÉLA elvtárs: Átnéztem az egyezményt. Végső kihatásában nagyon komoly egyezmény történt olyan iparágakban, ahonnan a mi külkereskedelmi adósságaink származtak. A tárgyalások szempontjából ez a legfontosabb dolog, hogy itt voltak az elvtársak és megvizsgálták iparunk lehetőségeit, annak alapján, hogy 4-5 komoly iparágban híradástechnika, műszeripar, erősáramú berendezéseket gyártó iparág-fejlesztést javasoltak. Ez nagyon komoly dolog és ennek kihatása a népgazdaságban jelentkezni fog 1959—60-6l-ben, amikor realizálni fogjuk ezeknek eredményeit. Végső perspektívában tehát jelentős változás irányában történt megállapodás. Ez összefüggésben van azzal is, hogy milyen irányba kell nekünk dolgozni, hogy minél szűkebb legyen az a bizonytalansági tényező népgazdaságunkban, amely a kapitalista országokkal való kapcsolataink miatt az elmúlt években kialakult és az adósságokhoz vezetett. Számos tény és adat van arra, hogy Magyarországról kiebrudalt tőkések keresik a kapcsolatot az országgal, olyan irányba dolgoznak, hogy az ország minél többet fizessen rá, és ők minél többet keressenek. Most legutóbb is olvastam egy jelentést, hogyan használnak ki kereskedelmi szakembereket. Nagyon lényeges dolog, hogy a szemléleten is változás legyen. A vita, amiről hallunk tulajdonképpen azon alapul, hogy minél jobban fejni, többet kapni a Szovjetuniótól és úgy manipulálni, hogy saját erőfeszítéseinket ne kelljen Helyesen: Kabanov, Iván Grigorjevics. 1953 márciusától a Szovjetunió bel- és külkereskedelmi miniszterhelyettese, majd 1953 augusztusától a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere. 1036