A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
igénybe venni. 28 Ez ugyanaz a régi vita, amit hónapok óta folytatunk és ez ellen nagyon keményen fel kell lépni. Meg kell nézni, hogyan merészelnek egyesek a Politikai Bizottság álláspontjával ellentétes álláspontot képviselni. Beszélni kell a gazdasági emberekkel is, mert azt a nézetet tükrözte az ellentét, hogy minél többet kapjunk a Szovjetuniótól. Ami a tárgyalások kihatását illeti, ebben a dologban most állást foglalni anélkül, hogy tudnánk a mérleg hogyan alakul, nem lehet, csak akkor, ha látjuk az 1958as tervet, annak kihatásait, munkaerőügyét stb. Azt hiszem, olyan utasítást kell adni az elvtársaknak, hogy vizsgálják meg, hogy saját erőforrásainkból milyen lehetőséget látunk a népgazdasági mérleg elkészítésére és az 1958-as tervet is egyensúlyba kell hozni. De ismétlem, ebben csak akkor tudunk állást foglalni, ha a többi kérdés is a PB elé kerül. NEMES DEZSŐ elvtárs: Úgy látom, hogy az egyezmény által kapott támogatás jelentőségét kevésbé emlegetjük, inkább azt hangsúlyozzuk, hogy mit nem kaptunk. Nekünk el kell ismerni ennek az egyezménynek nagyon komoly segítő jelentőségét. Nagyon komolyan kell venni a szovjet elvtársaknak azt a kijelentését, hogy ennyit tudnak adni és többet nem. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Mi van még hátra? A politikai zsarolás! Ezt mi nem csináljuk meg! NEMES DEZSŐ elvtárs: Ez a határ, eddig kell menni, ezen belül kérhető bizonyos módosítás. De ezt a határt ne lépjük túl, mert ez a Szovjetuniónak is nagy áldozatot jelent. Erre is gondolni kell. A tőkés eladósodás kérdése: itt is nagyon határozottan kell amellett állást foglalni, hogy nem indíthatjuk meg az ismételt tőkés eladósodás folyamatát. Nem azt mondom, hogy szüntessünk meg bizonyos gyarmatáru behozatalt, amelynek belső értékesítése különböző haszonnal is jár a magyar népgazdaság számára, de arra szeretném a figyelmet felhívni, hogy komoly felelősség a külkereskedelmi veszteség és arról hallgatnak, hogy ennek felszámolása egyik legfontosabb szerepet kell játsszon. És ha beszélünk országos takarékosságról, ebben a külkereskedelemnek komoly szerepet kell adni. Végül a termelési színvonal kérdéséhez. Kiss elvtárs felvetette, hogy esetleg szükséges a termelési színvonal csökkentése. Ezt lehetségesnek tartom, azonban nem szabad nekünk csak erre gondolni. Erőfeszítést kell tenni, hogy másutt, ahol lehetséges, jobban emeljük a termelési színvonalat. Meg kell nézni, hol 28 Mint más összefüggésben erre már utaltunk, hasonló vélemény szovjet részről is megfogalmazódott. A gazdasági segítségnyújtás mértékét a szovjet gazdaságpolitikusok egy része, a szovjet külügyminisztérium egyes munkatársai és maga a budapesti szovjet nagykövet is túlzottnak tartotta. Az 1958. januári nagyköveti elemzés szerint a Szovjetunió a gazdasági segítségnyújtásban tovább ment, mint azt Magyarország népgazdasága fejlődésének általános feltételei diktálták volna. A szovjet külügyi elemzésekben már 1957. óta visszatérő elem volt a magyarok részéről állítólag megnyilvánuló „élősködő tendencia". (AVP RF f. 077. op. 39. papka 198. gy. 13. és f. 077. op. 38. papka 195. gy. 35.) 1037