Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár IX. (1422) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2004)

adta, hogy az alperes és a felperes frater-ei Bathor-i János fia: György és Szaniszló fia: István az említett birtokok miatt sokáig pereskedtek, majd végül megegyeztek, és az erről szóló oklevelet egy későbbi időpontban hajlandó bemutatni. A nádor ennek időpontjául (1418.) böjtközép (márc. 2.) nyolcadát jelölte ki, de a per a jelen nyolcadig halasztódott, miközben az alpereseket sújtó bírság - az oklevélben részletesen felsorolt összegekkel - is felhalmozódott. Ekkor a felperest Perked-i Simon képviselte leleszi levéllel, önmagát személyesen, Miklós nevű testvérét pedig királyi levéllel, egyben bemutatta Garai Miklós nádor 1409. márc. 13-án kelt oklevelét (ZsO II. 6649). A felperes a nevezett egyezséget érvénytelennek tekintette, az alperes szerint viszont az egyezség létrejöttekor azt a felperes elfogadta, Antal az erdélyi Feyerd birtokában mint neki járóban ül és éli jövedelmeit, a felperes azonban ezt tagadta. Kéri ezért a káptalant, hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében a kúriából e célból kiküldött nádori ember: Sarangh-i Miklós magister nótárius húsvét 8. napján (ápr. 19.) tartson vizsgálatot, hogy Antal mióta él Feyerd birtokában, egyben idézze meg György-nap nyolcadára, amikorra is a pert elhalasztja. Mivel most az alperesek nem fizettek, akkor kétszeres bírságot tartoznak fizetni.

1 - A szöveg alatt jobbról: Georgius filius Iohannis de Bathur. Hiányos, szakadt papíron (az oklevél bal oldalának közepe hiányzik), hátlapján kisméretű, természetes színű pecsét nyoma. DL 30031. (GYKOL Cista comitatuum, Szatmár 1-23.) - A hátlapján bírósági feljegyzések: proAnthonio de Bathor Symon de Perked contra Symonem et Nicolaumfilios Iohannis filii Simonis condam bani cum Lelez, alatta: Zatmar (a megyei bírságjegyzéknek); pro actore Symon de Perked cum nostris, pro in causam attracto Emericus litteratus de Warana cum eiusdem, de (voluntate) partium, statu in eodem, ad Iacobi; nobilium de Bathor. 1 Az 54 soros oklevél kb. középső részén 20 sor első negyed része kiszakadt, így a kivonatolás nem történhetett a szokott részletességgel. Az elhúzódó per bírságolási adata ép, itt adjuk közre: Ultimatim cum iudiciis quinque marcarum ac centum et triginta tertium denariorum parti adverse, ac decem marcarum dupplatarum per ipsum Symonem, per ipsum Nicolaum decem et octo marcarum dupplatarum nobis et undecim marcarum similiter dupplatarum parti adverse; item duabus partibus iudicii regalis sex marcarum dupplatarum cum dupplo nobis et tertiam partém eorundem sine dupplo parti adverse; preterea alterius iudicii sex marcarum sine dupplo nobis et parti adverse per ipsum Anthonium actorem persolvendarum ad presentes octavas festi epiphaniarum Domini deducta fuisset. 238 Márc. 3. (Bude, 50. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor emlékezetül adja, hogy Bassan-i Lőrinc fia: János özvegye és fia: György egyfelől, másfelől Neuegh-i Bodak fia: János fia: László között egy bizonyos föld felett, amelyet László Barachka-i István néhai fiaitól: Lőrinctől és Jánostól, anyjának testvéreitől kapott, per keletkezett, amelyben az özvegy és László fogott bírák döntése alá vetette magát. Végül Pál mester László és az asszony jelenlétében elmondta, hogy ő az 1417. vízkereszt nyolcada előtti vasárnap (jan. 3.) György puer Nagugroch nevű falujába ment, ahol [...] és nemesek jelenlétében először ipse Ladislaus se cum dicto Iohanne de Bassan ratione dicte térre perbe hívta bemutatván a garamszentbenedeki konvent 1417. [jan. 3. u.] kelt idéző- és vizsgálati oklevelét (ZsO VI. 6). Majd kérte, hogy a mondott földet György és az asszony adja vissza. Ezzel szemben az asszony előadta, hogy a pert apja kezdte, elhalasztani nem kell, [ ], hogy férje: Bassan-i János a mondott földet, amelyet László Pasyth birtokához csatolt, nem foglalta el, hanem a föld ad proprium aratrum et usum annotati Laurentii filii Stephani et iobagionum suorum de ipsa Nogugroch pertinuisset. [ ] minden haszonvételével István fiai: Lőrinc és