Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár IX. (1422) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2004)

János Bassan-i Jánosnak perpetua adták, mindazonáltal István fiai Nogugroch birtokot et per consequens ipsam terram contentiosam halálukig használhatták. [...] Bassan-i János és fia: György az adomány szerint birtokolták és használták nullám penitus novitatem et occupationem post mortem dictorum filiorum Stephani de terra ipsius ville Pasith faciendo, akkor az assszony bemutatta a király megerősítő oklevelét, amely szerint Nagugroch birtokot minden haszonvételével János és fia: György István fiaitól a király beleegyezésével kapta. Miután megtekintették, Pál mester azt mondta [...], jóllehet eandem terram ultra dictum fluvium Drasnicha usque sepes dictorum iobagionum de ipsa Pasyth aratra fuisse vidisset, tamen nullám occupationem per ipsos Iohannem et Georgium post mortem dictorum filiorum Stephani reperissent, nisi eandem araturam [....]. Quibus sic habitis László kérte Pasyth birtokot antiquis litteris [...] sibi reddi az asszonytól. [Az oklevél középső harmada a hiányok miatt értelmezhetetlen.] Majd bemutatták Garai Miklós nádor 1417. febr. 17-i oklevelét (uo. 114), amelyben átírta Zs. 1397. júl. 4-i privilégiumát és amely magába foglalja a saját 1395. máj. 5-i (uo. I. 3964) és a váradi káptalan 1395. jún. 12-i (uo. 4019) oklevelét. A nádor a vele együtt lévő nemesek tanácsával úgy döntött, hogy a mondott vitás területet ultra prescriptum fluvium Drasnicha versus et usque sepes ortorum dicte ville Pasyth adiacentem, quam videlicet prescripti filii Stephani de Barachka iuxta ipsorum spontaneam voluntatem pro eorum usu incolarumque dicte ville Nogugroch sustentationem, ad eandem Nogugroch applicassent, eidem Georgio filio Iohannis de Bassan adiudicari relinquimus et committimus sibi suisque heredibus azzal a joggal, amelyen eddig is birtokolta nostra iudiciaria mediante. Az oklevelet privilegiális formában autentikus függőpecsétjével erősíttette meg György részére. Lyukas, foltos, több helyen olvashatatlan hártyán, függőpecsét selyemzsinórjával. MTAKt., Kézirattár, Oklevelek 320. (DF 243967.) - Másik, hiányos papíron lévő példánya, amelynek a jobb felső fele hiányzik: Seilern cs. lt. 2-44. (DF 249108.) - Ennek már akkor hiányos XVIII. századi egyszerű másolata: Uo. 4-155. (DF 249203.) 239 Márc. 3. (Bude, 50. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor az Ond-i Miklós fia: Péter (proc. Paly-i Pál királyi levéllel) és Pál borsmonostori apát alperes között (proc. János deák vasvári levéllel) az ő halasztó bírói intézkedése alapján a vasvári káptalan levelében leírt ügyben indított perét, az ügyvédek akaratából György-nap nyolcadára elhalasztja. - A hátlap alján középen: Bp (kézjegy), solvit. Papíron, zárópecsét nyomával. DL 11053. (Acta eccl. 27-81.) - A hátlapon levő bírósági feljegyzés szerint következő perfázisban a felperest Sarth-i János diák a vasvári, az alperest Vagh-i Balázs a győri káptalan levelével képviselte és a pert Jakab-nap nyolcadára halasztották. - Feltehetően későbbi feljegyzés: asserunt I non adest departium - due (mindkét fél kér oklevelet). - A külzet alatt: contra non venit. 240 Márc. 3. (Bude, 50. die oct. epiph.) Perényi Péter országbíró azt a bizonyítékbemutatást, amelyet Zwthor-i Tamás, Benedek, András, Péter, másik Péter (proc. e Tamás a győri káptalan levelével) Antal csornai prépost és a konvent ellenében a nádor perátküldő és halasztólevele értelmében, Barathy birtokból kihasított Zuthor terület ügyében a jelen nyolcadon tett volna meg előtte, in quo etiam termino ydem Benedictus iudicia duarum marcarum parti adverse persolvere tenebatur, mivel bemutatták Zs.nak a prépost részére szóló, Hradistha-n 1422. febr. 25-én kelt oklevelét (199), ezért