Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár IX. (1422) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2004)
258 Márc. 6. Buda. Zs. a nyitrai káptalanhoz. Idézzék meg a Viszocsányiak és Práznóci Pál leánya panaszára a Nazdork-iakat az ellenükben Trencsén civitas-ban elkövetett hatalmaskodásukért. - Levt. Közi. XIV (1936) 237, reg. (Brogyáni cs. lt. - DF 283279.) 259 Márc. 6. (Bude, f. VI. p. Invocavit) Zs. a kapornaki konventhez. Elmondták neki Zegfalud-i Péter meg fia: János diák nevében, hogy Benedek fia: Balázs, Chonth (dictus) János fia: Jakab meg fia: László, Zegfalud-i Kaymar (dictus) István meg Balázs és Jakab feleségeik egyetértésével, akaratából és ösztönzésére a múlt évben fegyveresen János és Péter Zegfalud-i házára törtek, és Pétert megölték volna, ha nem védi meg magát; továbbá ugyancsak múlt évben jobbágyuknak: Gergelynek fél hold kölesét állatokkal lelegeltette és elpusztította; ezzel meg nem elégedvén négy forintot érő négy disznójukat levágták; továbbá ugyanők jobbágyaiktól két szekérnyi szénát ugyanúgy tönkretettek potentia mediante az ő igen nagy kárukra. Ezért megparancsolja, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a kijelölt királyi emberek egyike vizsgálja ki a panaszt, majd tegyenek neki jelentést. Kijelölt királyi emberek: Laurentius, Mychael filii Pauli de Kerechen, Benedictus de eadem, Ladislaus de Thythes, Petrus de Eger. A kapornaki konvent 1422. márc. 19-i jelentéséből, amely szerint Thythes-i László királyi ember és Simon fráter konventi küldött Oculi vasárnap utáni hétfőn (márc. 16.) elvégezték a feladatot és a panaszt igaznak találták. DL 36664. (Szeghy cs.) 260 Márc. 6. (Bude, 26. die oct. purif. Virg.) Garai Miklós nádor emlékezetül adja, hogy 1419-ben Jakab-nap nyolcadának 42. napján (szept. 11.) az ő és az ország nemeseinek törvényszéke előtt megjelent Lees/Les-i János diák [Loso]nch-i Zsigmond kiskorú fia: László nevében, aki Zechen-i Konya/Conya bán fia: Simon leánya: Dorottya fia, levél nélkül és bemutatta a budai káptalan 1418-ban kelt idézőlevelét és az ő szintén ez évben kelt bírságlevelét, továbbá az ő ugyancsak ez évi halasztólevelét, amely szerint Dorottya asszony nevében előadták a királynak, hogy ő Miklós mestertől, aki néhai Simonnak uterinus testvére, Salgo várból és Jenew, Zakolia/Zakolya, Perechen, Pazthoh, Zakalos/Zakalus birtokokból meg más, a várhoz tartozó falvakból és apjának: Simonnak minden birtokából ius femineum tanquam masculinum quocunque titulo concernentibus portionem congruentem simulcum paribus litteralium instrumentorum factum eiusdem castri possessionumque et portionum integre apud eundem magistrum Nicolaum existentium tangentibus, de aliis autem possessionibus et iuribus hereditariis ius quartalitium az ország szokása szerint jár neki és ő meg akarja kapni lege regni requirente, ezért a király a budai káptalannak megparancsolta, hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében a kijelölt királyi emberek egyike Miklós mestert szólítsa fel királyi szóval, hogy adja át a fentebb felsorolt birtokokat és birtokjogokat nővérének: Dorottyának, qui si daret, benequidem, ha nem, akkor idézze meg őt a nádori jelenlét elé, perfüggés ne legyen akadály; az eljárásról ugyanoda tegyenek jelentést. A budai káptalan jelentése szerint Pakon-i István királyi emberrel Antal klerikust küldték ki, akik a Tiburcius és Valerianus napja utáni szombaton (1418. ápr. 16.) kiszálltak Zechen-i néhai Simon bán fiához: Miklóshoz és királyi szóval felszólították a mondottak átadására, de ő erre nem volt hajlandó, ezért őt Meger-i birtokrészén megidézték Dorottya asszonnyal szemben György-nap nyolcadára a nádori jelenlét elé (ZsO VI. 1766-7). - György-nap nyolcadáról a per
