G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [16] 83. Jegyzőkönyv. 1946. január 31. 602

[16] 83. 1946. január 31. [Ries] Igazságügyminiszter: a javaslat ellen észrevételei vannak, s kéri azt a napirendről levenni. [Tombor] Honvédelmi miniszter előterjesztését a napirendről leveszi.

62 Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 60. [Ries] Igazságügyminiszter: előterjeszti javaslatát a cégszövegnek és a cégjegyzés módjának megváltoztatása céljából tartandó részvénytársasági közgyűlések engedélyezése és a korábbi cégszövegnek a kereskedelmi cégjegyzésbe való bejegyzése tárgyában.

63 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 61. [Ries] Igazságügy miniszter: előterjeszti javaslatát a halálbüntetésnek golyó által való végrehajtása tárgyában.

64 [Tombor] Honvédelmi miniszter: kéri, hogy a hadsereg tagjait ne vegyék igénybe a végrehajtásnál, mert ezt a honvédség számára igen lealázónak tartaná, s a honvédség tagjai között a legnagyobb megdöbbenést keltené. [Ries] Igazságügyminiszter: a honvédség tartozik kiszolgálni az államot, s ehhez ragaszkodnia kell, mert különben nem tudják sok helyen végrehajtani az ítéleteket. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: önkéntes jelentkezőkkel kellene végrehajtatni az ítéleteket, mert őis úgy érzi, hogy a honvédséget hóhér szerepre nem lehet kötelezni. Dobi István államminiszter: máról holnapra át lehet képezni a börtönőröket, vagy rendőröket a kivégzésre. 62 Az előterjesztés megtalálható többek között az Igazságügyminisztérium iratai között (MOL XrX-E-1-c 2746/1945. szám). Előzményét lásd az 1945. október 24-i ülés (62. sz. jegyzőkönyv) 32. napirendi pontjában. Közli DMB MT. JKV. AKÖTET, 438. 63 AT 144/1946. számú előterjesztést alább, a 83/e számú mellékletben közöljük. Lásd még az 1180/1946. ME sz. rendeletet, MK1946. február 8., 32. sz. 64 AT. 201/1946. IM számú előterjesztés többek között a következőket tartalmazta: „Ahalálbüntetés alkalmazási körének kiterjesztése és a rögtönbíráskodásnak újból való bevezetése következtében számolni kell azzal, hogy a halálbüntetésnek a Btk. által megszabott módon, kötéllel való végrehajtása sok esetben akadályokba ütközik. Akivégzések vidéken való foganatosítására csupán egy hóhér áll rendelkezésre, aki a nehéz közlekedési viszonyokra tekintettel képtelen idejében feladatát teljesíteni, olyan esetben pedig, amikor egy időben különböző helyeken kell a halálbüntetést foganatosítani, a végrehajtásban jelentős fennakadás és nemkívánatos késedelem állhat elő. Ahóhéri állások szaporítása jelentkezők hiányában ez idő szerint alig valósítható meg." Az előterjesztő a kivégzés foganatosítására a legalkalmasabbnak a honvédség közegeit tartotta. Az államrendőrség igénybevétele csak akkor kívánatos, ha a honvédség közreműködése nem biztosítható. A letartóztató intézetek őrszemélyzetének igénybevétele pedig kifejezetten mellőzendő - folytatódott az érvelés -, mert azt összeegyeztethetetlennek vélte a rabok őrzésével és gondozásával. 627