G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [16] 83. Jegyzőkönyv. 1946. január 31. 602

[16] 83.1946. január 31. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal, hogy a halálbüntetésnek golyó által való végrehajtásánál elsősorban az államrendőrség közegeinek szolgálatát, másodsorban a letartóztató intézetek őrszemélyzetének szolgálatát, s csak végső esetben kell a honvédség közegeinek szolgálatait igénybe venni.

65 62. [Ries] Igazságügyminiszter: előterjeszti javaslatát az állam, a törvényhatóságok, a megyei városok, a községek, továbbá ezek intézetei (üzemei) ellen támasztott egyes követelések érvényesítésének korlátozása tárgyában.

66 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 63. [Ries] Igazságügy miniszter: a kormány átalakításával kapcsolatban megszűnik a kormány felhatalmazási joga. Adjon a minisztertanács olyirányú felhatalmazást, hogy a nemzeti kormány részére rendeletek kibocsátására adott felhatalmazásról a Nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot nyújtson be. Minisztertanács a törvényjavaslat elkészítésére az igazságügy minisztert felhatalmazza s annak szövege előzetesen még a minisztertanács elé terjesztendő. 67 65 Akibocsátott rendelet nem csupán a tervezettől, de a minisztertanács határozatától is eltért. A 2. § (1) bekezdése szerint ugyanis „A polgári büntetőbíróság által kiszabott halálbüntetésnek golyó által való végrehajtására rendszerint a helybeli letartóztató intézet őrszemélyzetének, ha pedig ez akadályokba ütköznék, az államrendőrség helyi őrszemélyzetének közreműködését kell igénybe venni." A honvédség közreműködését csak abban az esetben írja elő, ha a fenti módon a halálbüntetés végrehajtása nem biztosítható. Lásd az 1750/1946. ME számú rendeletet, MK1946. február 20., 42. sz. 66 AT 262/1946. IM számú előterjesztés a háború alatt kötött egyes jogügyletekből eredően, illetve a háború alatt magánosokat ért károkkal kapcsolatban az állammal, illetve közületeivel szemben támasztható kártérítési igények érvényesítését kívánta korlátozni. Az indoklás többek között a következőket tartalmazta: !r

A háború pusztításai következtében az ország pénzügyi helyzete oly nagy mértékben megromlott, hogy az államkincstár, valamint az önkormányzati közületek jelenleg kötelezettségeik nagy részének nem képesek eleget tenni. Ennélfogva a tárcák részéről általánosan felmerült kívánalom folytán szükségessé vált az állammal, a törvényhatóságokkal, a megyei városokkal, a községekkel és ezek intézeteivel (üzemeivel) szemben támasztható követelések érvényesítésének korlátozása. Ezen az úton az első intézkedést a bemutatott tervezet tartalmazza, amely a felsorolt közületek ellen támasztott bizonyos követeléseknek bírói úton való érvényesítését kizárja. Ezek a követelések egyelőre függőben maradnak, további sorsukat késólab a pénzügyi helyzethez és a politikai megfontoláshoz mérten újabb kormányrendeletek fogják meghatározni." A javasolt rendelkezés egyrészt az állammal, illetőleg önkormányzati közülettel kötött jogügyletekből, vagy e szervek egyoldalú cselekményeiből, illetve mulasztásaiból származó követeléseket, másrészt a háború folytán a magánosokat ért károsodás megtérítésére irányuló követeléseket zárta ki a bírói úton való érvényesítésből. (Ismereteink szerint az ilyen jellegű követelések rendezésére a későbbiek során sem került sor.) Lásd az 1170/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. február 7., 31. sz. 67 A szám nélküli előterjesztés emlékeztetett arra, hogy az államhatalom gyakorlásának ide628