G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [15] 82. Jegyzőkönyv. 1946. január 23. 590

[15] 82. 1946. január 23. A 7. §-nál a második mondatba felvenni kívánja azt, hogy „illetve a miniszterelnök-helyettes". Megtörténhet, hogy a [miniszter] elnök és a miniszter elnök[-helyettesl személye azonos.

10 -A 11. § 2. bekezdésében a „nemzetgyűlés" szó után „előzetes" szó bevételét tartja szükségesnek.

11 Minisztertanács a „Magyarország államformájáról" szóló törvényjavaslat tervezetét elfogadta azzal a módosítással, hogy a 7. § negyedik sorában „miniszterelnök" szó után „illetve miniszterelnök-helyettes", - a 11. § második bekezdésében „nemzetgyűlés" szó után „előzetes" szó,

12 - a 13. § második bekezdésében „a nemzetgyűlés politikai bizottságának meghallgatása után"

13 szöveg, - a harmadik bekezdésben „az illetékes felelős miniszter" kifejezés után „és miniszterelnök",

14 - a 14. §-nál a második sorban „miniszter" szó után „a miniszterelnök útján tett" szöveg iktatandó be,

15 - a 14. § negyedik sorából pedig kimarad „valamint fizetési osztályra tekintet nélkül, az ítélobírákat"

16 szövegrész.

17 4. [Tildy]Miniszterelnök: a magyar-lengyel tárgyalásokkal kapcsolatban felkéri dr. Balogh István miniszterelnökségi államtitkárt a székesfőváros polgármestere által is javasolt bejelentés előterjesztésére. Dr. Balogh István: a székesfőváros polgármestere járt a miniszterelnökségen és bejelentette, hogy a magyar-lengyel kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban nehézségek állottak elő. Mivel a székesfőváros rendkívül érdekelt ebben a témakörben, ezért kért tájékoztatást. A helyzet lényegében az, a következő általános kinyilatkoztatást: „Ez a törvény a Nemzetgyűlésben való kihirdetésével azonnal hatályba lép. Kihirdetésével hatályukat vesztik a megszűnt királyságra és kormányzói intézményre vonatkozó összes jogszabályok." 10 Ez a módosítás nem szerepel a törvény kihirdetett szövegében. 11

A kihirdetett szöveg ennek megfelelően módosult. 12 Mindkettő Ries István javaslata. Lásd fent. 13 Lásd Szakasits Árpád javaslatát. 14 Atervezet 13. § (3) - a kihirdetett törvény (4) - bekezdése a miniszterek ellenjegyzési jogáról rendelkezik. A határozat és a végleges szöveg csak részben tükrözi Rákosi Mátyás fenti felvetését, miután tartalmazza a miniszterelnök ellenjegyzési jogát is, de nem iktatja ki a köztársasági elnök és a miniszterek közvetlen érintkezését: „A köztársasági elnök minden rendelkezéséhez és intézkedéséhez a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges." 15 Lásd Ries István javaslatát. 16 A jegyzőkönyvben rögzített hozzászólások ilyen javaslatot nem tartalmaztak. A törvény kihirdetett szövege szerint a köztársasági elnök kinevezési joga „fizetési osztályra való tekintet nélkül az összes ítélőbírák"-ra kiterjedt. 17 A törvényjavaslatot a következő napon, január 24-én Tildy Zoltán miniszterelnök nyújtotta be a Nemzetgyűléshez, amelynek Közjogi és Alkotmányjogi Bizottsága január 28-án tárgyalt róla (MOL XVIII-1.10. d.). Sulyok Dezső január 29-én terjesztette be a bizottság jelentését a Nemzetgyűléshez. A törvényjavaslat feletti általános vita január 30-án és 31-én zajlott, melynek lezárásaként a Magyarország államformájáról szóló törvényt a Nemzetgyűlés 31-én elfogadta, és 1946. évi I. törvénycikként kihirdette. A következő napon, 1946. február l-jén a Nemzetgyűlés Tildy Zoltánt közfelkiáltással köztársasági elnökké választotta. 594