G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [11] 78. Jegyzőkönyv. 1946. január 5. 428
[11] 78. 1946. január 5. [I] 102 Annak a nemkívánatos eredménynek az elhárítására, amelyet az előadottakban körvonalazott bűncselekmények üldözése előidézne, ez idő szerint csupán az egyéni megkegyelmezés intézménye szolgál. Minthogy azonban itt nem kivételes elbánásra igényt tartó egyes esetről, hanem tömeges jelenségről van szó, célszerűbbnek látszik a bűnvádi eljárás folytatásának jogszabállyal való megakasztása. Amíg az eljárás a nyomozás szakában van, illetőleg amíg a cselekmény tárgyában bírói ítélet nem hozatott, az államügyész az eljárás ura. Éppen ezért az 1. § (1) bekezdése értelmében ő hivatott az eljárás megszüntetésére, illetőleg a vád elejtésére. Ezt azonban csak a főállamügyész hozzájárulásával teheti meg, ami egyfelől egyöntetű gyakorlat kifejlődését biztosítja, másfelől bizonyos mértékig feleslegessé teszi azt, hogy az esetleges sértett a megszüntető határozat ellen a főállamügyészhez folyamodással éljen, illetőleg vádelejtés esetén a vád képviseletét átvegye. Ha az eljárás a járásbíróság, illetőleg a fellebbviteli bíróság előtt van folyamatban, annak megszüntetésére a bíróság hivatott (2. §). Azok a szempontok, amelyek az előadottak szerint egyes bűncselekmények bűnvádi üldözésének kizárását kívánják, a rendőri büntetőbíróságok hatáskörébe utalt kihágások tekintetében is fennforoghatnak. A demokratikus állami rend követelményeivel ellenkeznék pl. az egyesült nemzetek rádióadásainak hallgatásával kapcsolatos kihágások megbüntetése. Éppen ezért a 3. § feljogosítja a rendőri büntetőbíróságot is arra, hogy a bűnvádi eljárást a 2. illetőleg 1. § megfelelő alkalmazásával megszüntesse. 2. Az ország felszabadításáért vívott harcok során az állami rend meglazult, aminek következtében a vagyon ellen irányuló bűncselekmények nagymértékben elszaporodtak. Egyfelől a fosztogatások harapóztak el, másfelől a megőrzés végett átvett ingók elsikkasztása öltött aggasztó méreteket. Távol áll tőlem, hogy az e fajta visszaéléseket erkölcsi szempontból menthetőknek minősítsem. Ellenkezőleg: ma is helytálló, a büntetőtörvénykönyv rendelkezéseiben is megnyilvánuló elv, hogy aki közveszélyt, vagy embertársának védekezésre képtelen helyzetét aknázza ki nyereségvágyának kielégítése céljából, az nem enyhébb, hanem a rendesnél jóval szigorúbb megítélést érdemel. Minthogy azonban félő, hogy a körvonalazott bűncselekmények nagy része a nyomozás kezdeti nehézségei miatt felderítetlen marad, illetve nem lesz bizonyítható, és így a sértett kára sem térül meg: a rendelettervezet 4. §-ában lehetőséget kívánok biztosítani bizonyos vagyon elleni bűncselekmények elkövetőinek arra, hogy a kárt záros határidőn belül megtérítsék, és ezzel a bűnvádi eljárás alól mentesüljenek. Még a teljes jóvátétel feltétele alatt sem részesíthetők mentességben azok a bűncselekmények, amelyek a vagyoni sérelmen túlmenő jogsértést foglalnak magukban, nevezetesen a rablás és a zsarolás, sem azok, amelyek a sér102 Az előterjesztés készítője az egyes bűnügy-típusokra vonatkozó rendelkezések indoklását sorszámmal látta el. 1. sorszám azonban az előterjesztésben nem található. Ezt pótoltuk. 479
