G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [11] 78. Jegyzőkönyv. 1946. január 5. 428
[11] 78. 1946. január 5. [11] 78 1i sz. melléklet (a [11] 78/[54]. napirendi ponthoz) [Igazságügyminisztérium] Ad T. 2587/1945. Minisztertanácsi előterjesztés [A büntető igazságszolgáltatási eljárás egyes pontjainak módosítása; egyes bűncselekmény-típusok esetében az eljárás megszüntetése] I. Kérem a t. Minisztertanács hozzájárulását, hogy a csatolt rendelettervezetet, mint a minisztérium rendeletét kiadhassam. II. Az államügyészségek és bíróságok előtt számos olyan bűnügy van folyamatban, amelynek folytatásához számbavehető érdek nem fűződik, illetőleg, amelynek folytatása egyenesen visszás volna. Ami mindenekelőtt az utóbbi esetet illeti, pl. a kormányzósértés, a csendőrség elleni izgatás stb. vétsége alakilag ma is bűncselekmény, mert azok a büntető jogszabályok, amelyek az említett cselekményekre büntetést szabnak, hatályon kívül helyezve nincsenek. Nincs olyan törvényes rendelkezés sem, amelynél fogva az elmúlt antidemokratikus rendszer némely hatóságának fasiszta jellegű intézkedése ellen irányuló erőszakos fellépés a hatóság elleni erőszak fogalma alól kivehető volna. Mindezeknek és a hozzájuk hasonló cselekményeknek büntetőjogi megtorlása természetesen ellenkeznék az ország demokratikus átalakulása által teremtett helyzettel. A szem előtt tartott esetek másik csoportjába azok a bűncselekmények tartoznak, amelyeknek bűnvádi üldözése a gazdasági viszonyokban beállott változásokra figyelemmel nem volna többé időszerű. Az akkori hatósági árnak néhány fillérrel való túllépése kétségkívül árdrágító visszaélés bűncselekményét valósította meg, de vajon indokolt volna-e ezeknek az ártúllépéseknek a megbüntetése ma, amikor a forgalmi árak ezerszeresen meghaladják azt az ellenértéket, amelyet a tettes annak idején követelt? Az említett bűncselekmények két csoportja között mindazonáltal lényeges különbség áll fenn. Az előbbiek jellegüknél fogva nem érdemelnek a demokratikus Magyarország részéről büntetést, ezek büntetlenségét tehát - tekintet nélkül súlyokra - feltétlenül biztosítani kell. Az utóbbiak megtorlása nem ütköznék össze mai államrendünk alapelveivel, csupán a gazdasági viszonyok alapvető változása következtében jelentkezik időszerűtlennek. Ez utóbbiak tehát csak abban az esetben érdemelnek mentességet, ha súlybeli jelentőségük is csekély. Időbeli határa a mentességnek mindkét csoportra nézve az 1945. évi július hó 1. napja, mert ez időpont után elkövetett bűncselekményekre nézve a kiemelt szempontok már nem találnak. 478
