G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [6] 73. Jegyzőkönyv. 1945. december 5. 201

[6] 73.1945. december 5. Ez a törekvésem azonban csak akkor lehet hatásos, ha a szükséges intézkedések sürgó's megtételére adandó felhatalmazás azt számomra lehetővé teszi. Az államháztartás érdekeinek a kellő biztosítását, s részben a változott viszonyoknak megfelelő' adminisztrációs változások megvalósítását kívánja lehetővé tenni a tárgyalás alatt álló rendelettervezetben kért felhatalmazás. A felhatalmazás a következőidre vonatkoznék: 1. az együttes adókezelés rendszerének és a közadók esedékességi időpontjának a szükséghez képest megváltoztatására, 2. egyes adónemeknél késedelmi kamat helyett az adópótlék bevezetésére, illetőleg a késedelmes fizetés esetében járó késedelmi kamat és adópótlék mértékének a mindenkori gazdasági helyzethez igazodó felemelésére vagy leszállítására, 3. az adóbehajtási illeték mértékének a végrehajtási költségek alakulásához mérten való megváltoztatására, 4. a terményben vagy más természetbeni szolgáltatásban lerovásra kerülő' közadó behajtásával kapcsolatban a természetbeni lerovással összefüggő' különleges anyagi és eljárási szabályok megállapítására, 5. a közadó kezelési jogszabályokban meglevő' értékhatároknak a szükséghez képest leendó' felemelésére vagy leszállítására. A kért felhatalmazás a közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600/PM számú hivatalos összeállítás 163. §-ának a módosítását, illetőleg kiegészítését jelentené, amennyiben abban eddig csak az elóhbi 5. pontban meghatározott esetre volt a pénzügyminiszternek felhatalmazása. A tervezet tehát annak a kereteit bővítené ki a fennebbi 1-4. pontokban ismertetett körre adandó felhatalmazással. A tervezett rendelkezések részleteiben való indokolására áttérve, tisztelettel a következőket adom elő: Ad 1. Az együttesen kezelt közadók s egyéb visszatérő' más közadók (pl. illeték-egyenérték stb.) negyedévi részletekben, más közadók pedig a jelenlegi jogszabályok szerint a fizetési meghagyás vagy az adóív kézbesítésétói, avagy a vonatkozó kivetési lajstrom közszemlére kitételének utolsó napját követó' 15 napnál hosszabb idő alatt esedékesek. Az esedékességi idó'pontoknak ilyen hosszú idó'pontokban megállapítása a múltban helyes lehetett ugyan, de nem felel meg a mai időkben szinte napról-napra változó gazdasági helyzetnek. Az adózókat ugyanis ez arra ösztönzi, hogy fizetési kötelezettségeiknek minél későbbi időpontban tegyenek eleget, s ezzel a maguk javára kihasználják a pénz értékcsökkenésében időközben bekövetkezett változásokat. Ezeknek a hosszú esedékességi időpontoknak a jelenlegi helyzetben fenntartása ennélfogva tág teret nyit az adózók spekulációs törekvéseinek megvalósítására, s viszont az állam, valamint az adóztatási joggal felruházott egyes közületek az időközben tovább csökkenő vásárlóerejű pengővel tehetnek eleget fizetési kötelezettségeiknek. E hátrányos helyzetet csökkenteni lehetne azáltal, ha rövidebb tartamú esedékesség megállapításával az adók gyorsabb befolyása lehetővé válnék. 234