G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [6] 73. Jegyzőkönyv. 1945. december 5. 201
[6] 73. 1945. december 5. Az esedékességi időpontoknak, s ezzel egyidejűleg az együttes adókezelés rendszerének átmeneti megváltoztatása lehetővé tenné továbbá, hogy egyfelől egyes olyan újabban bevezetett közadók is bevonhatók legyenek az együttes kezelésbe, amelyek negyedévnél rövidebb idő alatt esedékesek, másfelől az együttes kezelésből kivonassanak, illetőleg külön kezelésbe vétessenek egyes olyan közadók, pl. az általános kereseti adó és társulati adó, valamint a jövedelemadó és ezek járulékai, amelyek a folyó évi jövedelem adóztatására való áttérés következtében beállott szerkezeti változások miatt az együttes kezelés mai rendszerébe nehezen illeszthetők be. Ad 2. Az adóbefizetési eredmények gyengesége világosan mutatja, hogy az adózók fizetési kötelezettségeiknek nem tesznek eleget. A jelenlegi pénzbőség mellett a fizetési képesség emelkedését általában fel kell tételezni, azonban az adózók jelentékeny részéből a fizetési készség hiányzik. Ha tehát az adózók a jelenlegi gazdasági helyzethez mérten általában nem elviselhetetlen terhet jelentő adók megfizetése alól az ország érdekeinek teljes figyelmen kívül hagyásával szabadulni akarnak s a kormányzatnak az államháztartás egyensúlyának lehető biztosítására irányuló törekvéseit nem támogatják, elkerülhetetlen, hogy az adózók olyan eszközökkel kényszeríttessenek a fizetésre, amely a késedelmeskedésbol rájuk nézve előállt előnyöket megszünteti vagy legalább is csökkenti. Ebből az okból célravezetőnek tartanám, hogy a késedelmi kamat, illetőleg az adópótlék mértéke a jelenlegi évi 12, illetőleg havi 1%-ról a mindenkori áralakuláshoz igazodó mértékben a kért felhatalmazás alapján felemelhető vagy leszállítható legyen. Ez egyrészt alkalmas lehet a kincstárt ért károsodások ellensúlyozására, másrészt az adózókra is fizetésre ösztönző hatással lenne. A késedelmi kamat, illetőleg az adópótlék mérvének felemelésére szükség van, illetőleg arra szükség lehet a pengő értékállandóságának (valorizálásának) biztosítására irányuló rendelkezések kiadása esetében is, mert pl. az ez idő szerint bevezetni kívánt hitelpengő a pénzérték visszamenőleges valorizálását lehetővé nem teszi, így a múltból fennálló adótartozások késedelmes fizetéséből a kincstárt ért hátrányt nem küszöböli ki. Arra az esetre számítva, hogy szükséges lehet a jelenleg évi 12%-os késedelmi kamatnak nagyobb mértékben leendő felemelése, ezért a felemelendő mérvre tekintettel a késedelmi kamat megjelölés helyett az adópótlék elnevezésűjárulékra térnének át azoknál a közadóknál is, amelyeknél az adópótlék a késedelmes fizetés esetére eddig még bevezetve nem volt. Ez az elnevezés egyben kihangsúlyozná azt a célt is, hogy a kormányzat a késedelmes fizetőknél a pengő értékcsökkenésére számító spekulációs szándékot ellensúlyozni kívánja. Ad 3. Az adóbehajtási illeték jelenleg 3%, ha a zálogolást foganatosították, s további 5%, ha az árverést megkísérelték vagy megtartották. Ez a jelenlegi körülmények között szintén alacsony. A felemelést az adófizetési készség fokozásán kívül az indokolja, hogy az adóbehajtási illeték fejében befolyt összeg a község (város) házi pénztárát illeti, amely ebből fedezi az összes végrehaj235
