Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)
OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)
rint e tizedek a Helta-i plébánost illetik, Gotferdus látva az emberek hajthatatlan elszántságát, nem fogadta el az esküt. Gotferdus ama javaslatára sor sem került, hogy a Helta-i plébános válasszon ki negyven személyt eskütételre a Schallemberch-i hívek közül. E tizedügy lezárásaként a bíróság a Schallemberch-i plébánost és utódait örök hallgatásra kötelezi. Az oklevelet Nikolaus dékán személyes, valamint a szebeni káptalan pecsétjével erősítik meg. Ai Báthori Kristóf erdélyi vajda 1578. március 4-i hártyaoklevelében, melyet 1892-ben a nagydisznódi szász ev. egyházközség lt-ban őriztek, annak anyagában azonban ma már nem található. • Közlés: Schullers Archiv 1841. 283—285. — Ub I. 414. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 235—236 (román fordításban). • Regeszta: AOkl XI. 458. sz. — Bónis: Szentszéki regeszták 795. sz. 612. 1327. október 6. (Mayád, in oct. Mich. arch.) Mihály magister Zonuk-i ispán, valamint szolgabírái: Péter fia: Desew comes és Ugrin fia: István bizonyítják, hogy noha István fia: Jakab, Sicula fia: Máté, Miklós fia: Pál, Kozma fia: Miklós, Kozma fia: Chama önként visszaengedték Duba birtokon azt a telket rokonaiknak: Duba-i Orrus (dictis) Péternek, Pálnak és Jánosnak, amely apjuk és Megue nevű ősük (atavi) részeként megillette őket, rokonaik ezután is háborgatták Orrus-ékat, amiért ezek a püspök színe elé idézték az atyafiságot. Ott békésen megegyeztek abban, hogy fogott bírák döntsék el, visszaadták-e vagy sem a kérdéses birtokrészt. Ok viszont [a megye bíráiként] úgy határoztak, hogy ki-ki maga személyében tegyen esküt erről. A kijelölt napon azonban csak Miklós fia: Tamás esküdött meg arra, hogy a birtokot nem adták vissza, a többiek készek voltak a visszaadásra, és vállalták, hogy nevezett Pétert, Pált és Jánost minden ellentmondóval szemben megoltalmazzák annak zavartalan birtoklásában. — Hátlapján azonos kézzel: Pro Petro dicto Orrus ac pro Paulo et Iohanne fratribus eiusdem de Duba contra cognatos eorundem super restitutione possessionis Duba vocate. Eredeti, hártyán, hátlapján két zárópecsét maradványával, DL 40510. • Regeszta: AOkl XI. 476. sz. 613. 1328. március 11. (Avinione, V. Id. Mártii) Caucelinus Albano-i (Albanensis) püspök Broda Miklósnak, az Esztergom (Strigoniensis) egyházmegyei szentbenedeki (de Sancto Benedicto) monostor Benedek-rendi szerzetesének. Közli vele, hogy XXII. János pápához intézett kérése alapján felmenti őt az irregularitas és kiközösítés alól, amikkel azért sújtották, mert amikor az esztergomi érsek Heidenricus frátert visszaélései miatt leváltotta a fehérvári (Albensis) egyházmegyében lévő Cluswar-i monostor apátjának tisztségéből, és annak kormányzását a kalocsai (Colocensis) egyházmegyei Dombo apátjára ruházta át, aki viszont ezzel rövid időre őt bízta meg, ebben az időszakban távolléte alatt hirtelen halállal meghalt egy szerzetes, akit uzsoráskodása büntetéseként ő záratott börtönbe. Eredeti, hártyán, függőpecsét töredékével, Prímási lt, Archívum ecclesiasticum vetus, fasc. 25, nr. 1,2 (DF 278932 két példányban). • Közlés: CDHung VIII/2. 373—375 (1322-re keltezve). — MonEcclStrig III. 128. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 248—249 (román fordításban). • Regeszta: Bónis: Szentszéki regeszták 801. sz. (tévesen február 24-i dátum alatt). — AOkl XII. 119. sz. 614. 1328. március 13. (Visegrád, in Letare) I. Károly király a gyulafehérvári (AlbTr) káptalannak. Küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Hidegvizi (de Frigida aqua) Georg vagy Poka-i Henning comes a környékbeliektől (a provincialibus) tudakolja meg,