Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

Michaelem filium Ladány instituta super eo: ne hic portionem in Bakay et Haro existentem, filiabus suis/quibus de iure regni sola quarta competit/in praeiudicium filiorum suorum, iure perpetuo donare possit). Bejegyzés a Huszti András által készített elenchusban a Wass cs lt-ban egykor meglévő oklevélről, melynek jelzete: Fasc. XXXVIII. Num. 4. — Huszti: Registrum p. 101. 871. 1335. Druget Vilmos nádor és a kunok bírája a váradhegyfoki (de promontorio Waradiensi) Szt. István első vértanúról elnevezett konventnek. Küldje ki tanúbizonyságát, ki­nek jelenlétében megbízottja: Geztes-i Loránd határolja körül Kemur birtokot és iktassa vissza Gyurk fia: Deseu fiainak: Lászlónak, Györgynek, Jánosnak és Miklósnak a tulajdonába. Belefoglalva tartalmilag a konvent 1335-ben kelt jelentésébe (872. sz.), Jászói konvent hiteleshelyi lt, Append. fasc. 6, nr. 9 (DF 251725). 872. 1335. A váradhegyfoki (de promontorio Waradiensi) Szt. István első vértanúról elnevezett konvent Druget Vilmos nádornak. 1335-ben kelt kérésére (871. sz.) Geztes-i Lo­ránd nádori ember, a konvent László nevű familiárisának tanúbizonysága mellett, Kemur birtokot körülhatárolta és ellentmondás nélkül Desew fiainak: Lászlónak, Györgynek, Já­nosnak és Miklósnak iktatta. Tartalmi ái Druget Vilmos nádor 1335-ben kelt oklevelében (873. sz.), Jászói konvent hiteleshelyi lt, Append. fasc. 6, nr. 9 (DF 251725). 873.1335. Druget Vilmos nádor és a kunok bírája bizonyítja, miszerint Gyurk fia: Deseu fia: László kijelentette előtte, hogy apja: Deseu Kemur nevű és György, János, Miklós nevű testvé­reivel közös, osztatlan birtokát tudtuk és hozzájárulásuk nélkül Oldruh fia: Dénes fia: Tamás­nak adta zálogba, és ők most azt Tamás fia: Miklóstól bírói úton vissza akarják szerezni. Miu­tán Szt. István első vértanú váradhegyfoki (de promontorio Waradiensi) konventjének jelenté­séből (872. sz.) meggyőződött, hogy Deseu fiait: Lászlót, Györgyöt, Jánost és Miklóst ellent­mondás nélkül beiktatták Kemur birtokába, e jószágot ő is örökösen tulajdonukban hagyja. Tartalmi ái Tamás országbíró 1353. április 26-i oklevelében, Jászói konvent hiteleshelyi lt, Append. fasc. 6, nr. 9 (DF 251725). 874. 1336. január 1. (Wyssegrad, in oct. Nat. dom.) Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i ispán az erdélyi egyház káptalanának. Minthogy jelentéséből kitetszően rokonát: Pagan (d) István magistert ellentmondás nélkül bevezette az általa neki adományozott Rona birtokba, erről nagyobb biztonság okából állítson ki számára privilégiumot. Belefoglalva az erdélyi káptalan 1336. február 26-i oklevelébe (878. sz.), Wesselényi cs bp-i lt: DL 105382. Eredetijét — a keretoklevél szerint — zárt formában állították ki. 875. 1336. január 15. (in Sancto Emerico ?, f. II. p. oct. Epiph. dom.) Simon erdélyi alvajda, valamint Fehér vármegye (provincie Albensis) szolgabírái: Chekelaka-i Lukács fia:

Next

/
Thumbnails
Contents