Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

306 1335. május 24—június 22. eandem viam versus septentrionem procedendo veniretur ad duas metas terreas antiquas, [quas reno]vassent et eedem due mete distingerent et dividerent terras et terminos a parte occidentali possessionis Deuecher nuncupate, a parte vero orientali terras Chyka et Centhe supradicte. Ab illis vero duabus metis terreis ... [verjsus septentrionalem veniretur ad quendam [!] metam terream magnam et antiquam perforatam et iuxta illám aliam novam metam terream erexissent, que quidem mete essent in medio terrarum et possessionum Scenthmarthun, D[euecher, Chyka et Cenjthe vocatarum et earundem [terminos?] et terras distingerent atque separarent. Deinde vero procedendo et gradiendo similiter versus septentrionalem partem, esset una alia meta terrea antiqua et concavata et circa quafndam]... et eedem due mete... antiqua et alia nova distingerent et separarent ac dividerent terminos et terras... Scenthmartun supradictarum. Abinde... nuncupatam et in... [du]as metas terreas et novas erexissent. De illis vero novis metis... alium locum et... terreas et novas erexissent. Ab illis vero procedendo versus... [co]llem Kerusberch... [du]as metas terreas et novas erexissent... us nuncupatam... [possessi]onum Apaty, Arunscenthmyclos... distinctiones, erectiones ac sep[arationes]... Chyka et Centhe reliquissent et st[atuissent]. Ái I. Károly király 1335. június 24-i oklevelében (844. sz.), DL 31076. 841. 1335. május 24. (Cibinio, in vig. Ascens. dom.) A szebenvidékiek összessége (provincialium universitas Cibiniensium) bizonyítja, hogy Tholmas-i Nikolaus comes, nem lévén gyermeke, elődeitől örökölt és szebeni szabadságokkal rendelkező Gesez és Harbasdorf nevű birtokát nővére fiának: Fenyőfalvi (de Insula Gerhardi) Christian comesnek ajándékozta. Eredetije ismeretlen, de az erdélyi káptalan 1407. évi átiratát 1755 előtt a feltehetően a Kisdisznódon keletkezett Ehrenburg-gyűjtemény őrizte. Erről készült Lorenz Weidenfelder (1693—1755) lelkész másolata, melyet viszont Karl Schwarz 1871 előtt a Verein für siebenbürgische Landeskunde gyűjteménye számára másolt le. Ez utóbbi szolgált a kiadás alapjául. Vö. VerArch 9/1884. 114. • Közlés: Ub I. 466—467. — DIR C, veacul XIV, vol. III. 348—349 (román fordításban). 842. 1335. május 25. (in Sancto Emerico, in Ascens. dom.) Simon erdélyi alvajda az erdélyi káptalanhoz. Küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében idősb Wos (d) Miklós vagy Dewecher-i András tiltsa el a szomszédokat a király Baluanus nevű várához tartozó Pauluserdey és Sumuserdey nevű birtokok további használatától, mivel az uralkodó utasította Pagan (d) István magistert, Chychow, Balwanus és Kelleuvar [!] várnagyát azok visszaszerzésére. — Hátlapján azonos kézzel: Viris discretis et honestis dominis et amicis suis reverendis capitulo ecclesie Transsilvane. Eredeti, hártyán, hátlapján zárópecsét töredékével, DL 30004. 843. 1335. június 22. (X. Kai. Iulii) I. Károly király Péter fia: Tamás magister Chokakw-i és Geztus-i várnagy részére tett esztergomi adományáról szóló több saját korábbi oklevelét megerősítve átírja, egyéb szolgálatai mellett azért, mert a Bazarab elleni havasalföldi hadjárat során, saját menekülését kockáztatva, lovát kész volt átengedni a királynak