Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

rei képviselőjeként is előterjesztett kérésére átírja István fráternek, a Szűz Mária-szigeti apá­cák procuratorának 1311. július 24-i oklevelét (188. sz.) rokonuk: Olchius fia: Balázs vég­rendeletéről, melyben Zarazpatak nevű földjét reájuk hagyta és szolgái, szolgálónői felsza­badításáról intézkedett. — Méltóságsor: András prépost, Saul [!] éneklő-, Vince őrkanonok, Miklós Torda-i főesperes dékánkanonok. Eredetije ismeretlen. Kéziratos változata csupán Kemény József másolatában (DiplApp I. 130. sz.) ismeretes, melyet ő — állítása szerint — az erdélyi káptalan levéltárában található ái-ból készített. Bár áthagyományozásá­nak körülményei, szövegezése az oklevelet gyanússá teszik és hamisítást sejtetnek, ez utóbbi nem írható Ke­mény József számlájára, miként ezt általában teszik. Az oklevelet ugyanis egy 1725. évi hiteleshelyi átiratból Apor Péter már befoglalta 1727-ben összeállított Lusus mundi című kéziratába (MHHScript XI. 92—108), me­lyet az 1713-ban elnyert báróság kapcsán utódai tájékoztatására szánt családja előkelőségének és régiségének bizonyítása céljából. A kincstartó Apor István által szerzett hatalmas vagyon, valamint a bárói és grófi címmel járó társadalmi státus megkívánta az Apor család régiségének és előkelőségének történeti bizonyítását. Ezt a célt szolgálhatta ez az eredeti oklevelek felhasználásával valószínűleg 1725 körül a gyulafehérvári requisitorok mű­helyében keletkezett hamisítvány. • Közlés: SzOkl I. 37—38 (február 17-re keltezve). — DIR C, veacul XIV, vol. I. 337 (román fordításban). • Regeszta: AOkl V. 701. sz. 348. 1320. február 19. (Themeswar, f. III. p. Invocavit) I. Károly király Szt. Mihály arkangyal erdélyi egyháza káptalanának. Küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Guga fia: András vagy Zuky-i Domokos királyi ember iktassa be Sukky-i Albert fiait: Mihályt és Miklóst a Dubuka vármegyei Paulustheluke nevű föld és a hozzá tartozó Vmbuz nevű erdő birtokába, melyeket hűséges szolgálataik jutalmaként örökadományként kértek fel tőle, ha ezek, amint ők állítják, valóban királyi rendelkezés alá tartoznak. — Hátlapján azonos kéz­zel: Fidelibus suis capitulo ecclesie beati Michaelis archangeli Transsilvane pro Michaele et Nicolao de Zuky reambulatorie. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, Török Bertalan gyűjteménye (DF 244522). — Ái az erdélyi káptalan 1320. március 3-i oklevelében (353. sz.), Kemény cs malomfalvi lt (DF 257787). • Közlés: DIR C, veacul XIV, vol. I. 337—338, 423—424, 441 (román fordításban is, hasonmással, február 18-ra keltezve). • Regeszta: TTár 1907. 82 (Magyart K., február 20-ra keltezve). — Petrichevich 1810. sz. — AOkl V. 703. sz. 349. 1320. február 19. (in villa Syle, f. III. p. Invocavit) Miklós erdélyi alvajda, vala­mint Fehér vármegye (provincie Albensis) szolgabírái: Buken fia: Péter magister és Szent­királyi (de Sancto Rege) István comes a gyulafehérvári (AlbTr) káptalannak. Küldje ki ta­núbizonyságát, kinek jelenlétében Dausa vajda embere: Tuluay (d) Miklós iktassa be Balázs fia: Herbordot annak a Weze-hez tartozó földnek a birtokába, amelyet bírói ítélettel nyert el az Egrus-i apáttól. Belefoglalva az erdélyi káptalan 1320. március 1-ji oklevelébe (351. sz.), DL 36540. • Közlés: Ub I. 343. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 338—339 (román fordításban). • Regeszta: AOkl V. 704. sz. 350. 1320. február 28. (in villa Chieztue, f. V. a. Oculi) Miklós erdélyi alvajda, valamint Fehér vármegye (provincie Albensis) szolgabírái: Gyog-i Gergely comes és Szentkirályi (de Sancto Rege) István a gyulafehérvári (AlbTr) káptalannak. Balázs fia: Herbord részére állít­son ki oklevelet a Weze nevű birtokához tartozó bizonyos föld iktatásáról és határjárásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents