Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

1315. november 14—7575. 117 fia: János Dabaka vármegyei szolgabírák (iudicibus nobilium) jelenlétében három egyenlő részre osztva, a keletre eső két részt Tormach fia: Jánosnak és örököseinek, a nyugat felé elterülő maradék részt pedig Eymuch fiainak és Jakabnak, valamint örököseiknek adták örök tulajdonába, az egyes részeket elválasztva egymástól az alábbi határjelekkel: Primo incipit a parte occidentali supra tres metas magnas antiquas et capitales, quarum una separat a villa Scekakna vocata, alia a Buzias et tertia est meta eorundem. Inde egreditur versus orientem directe et venit ad unam metam terream in quodam Berch existentem. Abhinc directe descendit et iungit similiter unam metam in quodam monticulo situatam, unde descendendo ad eandem plagam venit ad unam metam in terris arabilibus existentem, et adhuc directe descendit et pervenit ad unum fontem, secus quem sunt due mete, una antiqua et alia nova. In eodem Patak percurrendo iungit alias duas metas in fine ville existentes. Inde reflectitur versus meridiem et in medio ville iungit unam metam et de meta ad metam in medio ville percurrendo iungit tres metas, et adhuc eundo ad eandem [plagam] venit ad unam metam, que est ante domum sacerdotis. Inde ascendit ad collem et venit ad unam metam iuxta viam existentem. Inde ascendit in eodem colle et venit ad unam metam circa arbores positam. Unde adhuc ascendendo in cacumine ipsius collis pervenit ad tres metas capitales, quarum una Lucasar [!] nominatur, que separat a terra Pulun et ibi terminatur. A felek kötelezték magukat a fenti osztály örökös megtartására. János és Jakab arra is kötelezték magukat, hogyha Wos Miklós comes az osztályt újra akarná tárgy altatni, rászorítják őt annak megtartására, és arra, hogy Lood fiait: Andrást és Pétert ő se segítse tanáccsal, támogatással vagy pénzzel a Tormach fia: János elleni perükben. A hiteleshelyi tanúbizonyság azt is elmondta, hogy amikor e részeket a szomszédok és a többi vérrokon egyéb földjeitől elválasztó határvonalat a Zek-i, Cege-i és Scenlvan-i [!] népek jelenlétében bejárták, a határjeleket megújították, ennek senki sem mondott ellen. Végül a vajdai emberek tiltották a szomszédokat a felosztott részbirtokok használatától. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett ovális pecsét töredékeivel, Wass cs lt (DF 252695). • Regeszta: AOkl IV. 179. sz. 258. 1315. november 14. (Cluswar, IV. d. Martini conf.) Miklós erdélyi vajda és Zonuk-i ispán Loona-i Péter fiai: János, Fyntha, Mihály és Copplen kérésére pátens alakban átírja és saját pecsétjével megerősíti Miklós fráter Clusmunustra-i apát és konventje 1315. november 8-án pátens alakban kiállított jelentését (253. sz.) Loona [Doboka vm] birtok határjárásáról és határjeleinek felújításáról. Eredeti, hártyán, Bánffy cs nemzetségi lt (DF 260924). Hátiratát nem közölhetjük, mert az eredetit évtizedekkel korábban a bukaresti Nemzeti Múzeumba vitték és azóta nem hozzáférhető. Tartalmi ái Lackfi Imre erdélyi vajda 1369. november 11-i oklevelében, DL 28718, 31065. • Közlés: TelOkl I. 36—37. — Ub II. 330—332. — BánfOkl I. 286—288. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 244—246 (román fordításban). • Regeszta: AOkl IV. 181. sz. 259. 1315. I. Károly király az Aranyas folyó melletti KwpesthBanya/KwpesBanya nevű birtokot, hű szolgálataik jutalmaként, Elleus/Elleu/Ellew volt erdélyi alvajdának, valamint fiainak: Istvánnak és Jánosnak, illetve többi fiának adományozza.