Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

65. 1946. november 8. 3 [Nagy] Miniszterelnök felkéri a pénzügyminisztert, hogy előterjesztését az OTBA-nak a pénzügyminiszter felügyeleti jogkörébe való visszabocsátása tárgyában, tegye meg.

3 [Rácz] Pénzügyminiszter: Ismerteti az OTBA jelenlegi helyzetét. Az OTBA, valamint a Nyugdíjjárulék Alap tulajdonában lévő Alkalmazottak Gyógyintézetére vonatkozó ügykör 1932-től 1945. január 1-jéig a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozott. Ez időponttól kezdve [a] 90/1945. ME sz. és [a] 2470/1945. ME sz. rendeletek

4 a népjóléti miniszter hatáskörébe vitték át. Mivel azonban az OTBA működésével egyes szorosan összefüggő tényezők továbbra is a pénzügyminiszter ügykörébe tartoznak, ez a változás rendkívül súlyos hátránnyal jár a biztosítottak érdekeinek védelme szempontjából. Az inflációs idők alatt az intézmény csaknem katasztrofális helyzetbe került, és noha ma a biztosítottak fizetésük 2%-át kitevő járulékot fizetnek, sem gyógyszerellátást, sem konzervatív fogkezelést nem élveznek. Az érdekeltek súlyos kifogásokat emelnek az OTBA jelenlegi ügyvitele, kezelési rendszere ellen is, s a nehézségek okául az ügykezelésnek [a] két minisztérium ügykörében való megosztását is felhozzák. A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy az OTBA ügykezelése — az intézmény természeténél fogva — elválaszthatatlan a Pénzügyminisztérium szerveinek ügykörétől. Továbbá a Nyugdíjjárulék Alap, valamint az egyéb jóléti alapok vagyonának kezelése is a pénzügyminiszter feladata, viszont az OTBA és a Nyugdíjjárulék Alap tulajdonában levő Állami Alkalmazottak Gyógyintézetének kezelését a Népjóléti Minisztérium végzi. Nehéz helyzetéhez még hozzátartozik az is, hogy a népjóléti miniszter az OTBA kezeléséből még az Állami Alkalmazottak Gyógyintézetének kezelését is elvonta, azt állami kórházzá szervezte át, és így nem az OTBA-igényjogosultak érdekeit szolgálja. Ezen körülmény természetszerűleg a legsúlyosabb kritikát váltotta ki az érdekelt biztosítottak körében és általános a kívánság, hogy a biztosítottak betegellátási érdekeinek védelmében az egész OTBA-ügykör, mint a múltban, úgy a jövőben is a Pénzügyminisztériumban összpontosuljon, tekintve, hogy a közalkalmazottakkal kapcsolatos szociálpolitika viörökösei éltek. Hangsúlyozta, hogy az 1946. évi I. te. által az állampolgárok részére biztosított tulajdonjogi elvtől rendelettel semmiképp sem, csak a Nemzetgyűlés által alkotott törvény révén lehetett volna eltérni. Lásd még a [66.] 149. sz. jegyzőkönyv 5. napirendi pontját. 3 A miniszterelnök szám nélküli előterjesztése szinte szó szerint tartalmazta mindazt, ami a pénzügyminiszter alábbi előadásában szerepel. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete is. A miniszterelnöki előterjesztéseket összefogó borítólapra e napirendi pont címéhez a Miniszterelnökségen hozzáírták: „Szétküldve", majd kék ceruzával írva a „Rácz adja elő" megjegyzés olvasható. 4 A 90/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. február 10.) a Népjóléti Minisztériumról, a 2470/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. május 30.) pedig az OTBA (Országos Társadalombiztosítási Alap), valamint a Nyugdíjjárulék Alap tulajdonában volt Állami Alkalmazottak Horthy Miklós Gyógyintézetének a minisztérium ügykörébe utalásáról intézkedett. 1633