Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

64. 1946. október 30. 1.) A kormány hozzájárult ahhoz, hogy a Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár Rt. részvényeinek 17,07%-át, amelyet Matvienko alezredes úr a Maatschappij de Bary holland cég jogán minősített német vagyonnak, a Jóvátételi Hivatal átadja a Szovjetuniónak.

48 2.) Ugyancsak hozzájárult a kormány ahhoz, hogy a Kender-, Juta- és Textilipari Rt. wieni cég budapesti fiókjának újabb 13,17%-a átadassék. Ez a hányad annak az 1 320 000 RM n.é. részvénynek felel meg, amely a Creditanstalt Bankverein wieni cégnél idegen személy nevén van letétben, amely azonban Matvienko alezredes úr álláspontja szerint magának a Creditanstalt Bankvereinnek a tulajdona s ilyenként német vagyonnak minősül.

49 3.) Hozzájárult továbbá a kormány a Benger Vilmos és Fiai Kötszövő Kft. teljes egészében leendő átadásához Matvienko alezredes úr ama álláspontja folytán, hogy ez a cég, mint a Wilhelm Benger stuttgarti cég alapítása, teljes egészében német érdekeltségnek tekintendő, tekintet nélkül arra, hogy a cég törzstagjai között két osztrák állampolgár is van.

50 Az 1-3. pontokban említett vagyoni érdekeltségekre vonatkozólag megjegyzem, hogy ezek a vagyoni érdekeltségek a Jóvátételi Hivatal birtokában lévő adatok szerint

51 nem tekinthetők teljes határozottsággal német tulajdon48 A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár Rt. 1922-ben alakult. A vállalat a Kammgarnspinnerei Stöhr et. Co. A.G. Leipzig érdekköréhez tartozott. Alaptőkéje 6 millió pengő volt. (Nagy Magyar Compass, 1942-1943. 425. p.) Matvienko alezredes a vegyes-bizottság szovjet tagozatának elnöke szerint az igazgatóság tíz tagja közül hét német volt, másrészt a Frankfurter Zeitung egy 1942. évi cikke alapján állította, hogy a Deutsche Bank megszilárdította érdekeltségét a vállalatnál; a Maatschapij de Bary céget pedig 100%-ban német tulajdonban lévőnek minősítette. így a Szovjetunió a gyár vagyonának 58%-át mondta a magáénak. A pénzügyminiszter által a Gazdasági Főtanácshoz intézett előterjesztés szerint a szovjet megbízott által szolgáltatott adatok csak feltételezések voltak, amelyekre a vagyon átadása nem alapulhatott. 49 A Kender-, Juta- és Textilipar Rt. 1870-ben alakult. Korábbi neve Első Osztrák Jutafonóés Szövőgyár volt. Központja Bécsben működött s gyárainak, telepeinek jelentős része is Ausztriában működött. Alaptőkéje 7 812 000 márkát, illetve budapesti telepe esetében 5 360 000 pengőt képezett. (Nagy Magyar Compass, 1942-1943. 429. p.) A szovjet álláspont szerint a vállalat részvényeinek 80%-a a Creditanstalt Bankverein bécsi cég tulajdonában volt, s ennek alapján a Kender-, Juta- és Textilipar Rt. tulajdonának 55%-át követelték. A pénzügyminiszter által a Gazdasági Főtanácshoz intézett előterjesztés szerint a Creditanstalt Bankverein a vállalat részvényeinek nem volt a tulajdonosa, csupán letéteményese, így a bizottság magyar tagjai jogosan tagadták meg a cég átadását a Szovjetuniónak. 50 A Benger Vilmos Fiai Kötött-Szövöttáru Kft. 1934-ben alakult. 50 000 pengő törzstőkéjéből 30 000 pengő a Wilhelm Benger Söhne bregenzi cég természetbeni betéte volt. (Nagy Magyar Compass. 1942-1943. 685. p.) A pénzügyminiszter a Gazdasági Főtanácshoz intézett előterjesztésében rámutatott arra, hogy a vállalat 42,5%-a volt német érdekeltség s ilyen mértékben át is adták a Szovjetuniónak, javasolta viszont elhárítani a vállalat egészének átadására vonatkozó szovjet igény teljesítését. 51 Az előző hat szót kézírással, a lap szélére vezették. 1624