Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

62.1946. október 24. felvethetjük a tekintetbevételét az azóta történt beruházásokra, [sic!] Nem járulhat azonban ahhoz hozzá, hogy az 1938. év előtti beruházásokat külön értékeljék és erről tárgyaljanak. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: Helyesnek tartja ezt a szöveget a táviratba bevenni: „minthogy azonban az 1938. évi osztalékban az 1938 utáni beruházások nem jutnak kifejezésre, szükségesnek tartja a magyar kormány, hogy az 1938. évi osztalék alapján kiszámított érték az 1938 utáni beruházásoknak megfelelően felemeltessék." Dr. Erőss János [a Jóvátételi Hivatal elnöke]: Szükségesnek tartja megmondani, hogy még Szergejev sem zárkózott el az elől, hogy a mérlegadatok tartalmazzák a tényleges nyereséget. De ha a nyereséget kijavítjuk osztalékra, akkor ez azt jelenti, ami a mérlegben van benne. Rákosi Mátyás államminiszter: Ha egy magántőkés vásárolja fel, akkor az folyóárfolyamon felvásárolja a tőzsdén a papírokat, a kiindulási alap a tőzsdei árfolyam. Azt azután lehet variálni, de a kiindulási érték a tőzsdei árfolyam. Ha a petrozsényi részvény jegyezve volt a tőzsdén, akkor attól tart, hogy az hátrányosan volt jegyezve. Ha a 3% alapján az 500 névértékből kijön 1100 lej, nincs kizárva, hogy a tőzsdén csak 1020, vagy 980 lej volt. Ez nem változtat a lényegen. Vagy felvásárolja a tőzsdén vagy a részvénypakett tulajdonossal megegyezik ugyanezen az alapon. Jelen esetben a magyar állam képviselőjével. [Rácz] Pénzügyminiszter: A Moszkvába küldendő távirat végleges szövegét a következőképpen javasolja: „A magyar kormány kész a petrozsényi részvények átadása ügyében a tárgyalásokat újból felvenni, kiindulva az értékelés tárgyában a szovjet részről legutóbb javasolt módszer, — nevezetesen a vállalat 1938. évi osztalékának a romániai vezető pénzintézetek által 1938. évben fizetett átlagos betéti kamatlábbal történő tőkésítése — alapján adódó összegből. Minthogy azonban az 1938. évi osztalékban az 1938 utáni beruházások nem jutnak kifejezésre, szükségesnek tartja a magyar kormány, hogy az 1938. évi osztalék alapján kiszámított érték az 1938. utáni beruházásoknak megfelelően felemeltessék. A magyar kormánynak ez a nyilatkozata azon a feltevésen alapul, hogy a megállapodás haladéktalan megkötése révén lehetővé fog válni a vételár minél nagyobb hányadának az 1947-es jóvátételi kötelezettségbe való azonnali beszámítása és az 1947. évi jóvátételi program kellő időben történő megváltoztatása. A magyar kormány a tárgyalások mielőbbi folytatása céljából kéri a szovjet kormány megbízottainak kiküldését Budapestre". Minisztertanács felhatalmazza a dr. Erőss János vezetése alatt kiküldött bizottságot, hogy a tárgyalások újrafelvétele esetén — a kormány végleges jóváhagyásától függően — a vételárat a fenti táviratban megszabott elvek szerint megállapíthassa, [sic!] Felhatalmazza a bizottságot, hogy a jóvátételi teljesítésbe beszámítható vételárrészletek nagysága tekintetében is tárgyalást folytathasson, és a kormány végleges jóváhagyásától 1568