Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

62. 1946. október 24. módon lehet átszámítani dollárra, vagy svájci frankra. Ha 3%-kal tőkésítünk, az 1/6-od különbség. Ezt hivatalosan is meg kell állapítani. Ha a kamatláb 2.5%, akkor 20 millióval emelkedik az összeg. Dr. Erőss János [a Jóvátételi Hivatal elnöke]: Nem is magyar érdek, hogy az egész összeg 1947-re állíttassék be, mert ezt a Szovjetunió kormánya sem fogadná el, és ez nem érdeke a kímélni kívánt magyar iparnak sem. Esetleg 1949-ig lehet továbbmenni és progresszivitást biztosítani. A 6.2 milliós értékelés onnan van, hogy Szergejev adott mindjárt kamatlábat is. 3%-ról nem volt egyáltalán szó, nem tett javaslatot abban a tekintetben, hogy melyik kamatlábhoz ragaszkodik. Rákosi Mátyás államminiszter: A bankoknál kevesebb kamatlábat szoktak fizetni, ha 4%-os a kamatláb általában, akkor a bankok 2, a nagyobb bankok 3%-ot adnak. A Nemzeti Bank nem fogad el bankbetéteket, tehát ott nincs kamatláb. De lehet a többi magyar bank kamatlábát venni alapul, összehasonlítva a romániai bankok kamatlábával. Az összes források 3%-ot mondanak és nem 6, vagy 7%-ot. Dr. Erőss János [a Jóvátételi Hivatal elnöke]: Pedig így jutottak a 6.2 milliós összeghez. Rákosi Mátyás államminiszter: Akkor valami hiba történt a számolásnál, mert 6, vagy 7% mellett sem ennyi az összeg. Dr. Erőss János [a Jóvátételi Hivatal elnöke]: A Hitelbank kiküldöttei nem védték a bankot. Bizonyos intervenciók alapján dolgoztak. [Rácz] Pénzügyminiszter: A sürgönyszövegben kijavította a „nyereségének" szót „osztalékára" szóra. A másik megjegyzést azonban megfontolásra ajánlja. Ne utaljunk arra, hogy ezt csak alapnak tekintjük, amelyikhez még egy bizonyos korrektúra járul. Megnehezítjük a magyar bizottság részére a tárgyalást. Az legyen csak benne, hogy az összeg megfelelően növelendő. Rákosi Mátyás államminiszter: A 38-as osztalék utáni beruházásokról volt szó. Régente a részvényárfolyamban kifejezésre jutott nemcsak a tényleges osztalék, hanem a bonitás stb. is. A londoni piacon jegyeznek értékeket, amelyeknél az egyik két és fél, a másik három, sőt ötöt, vagy hetet hoz. [sic!l Szemben a régi öreg vállalatokkal, amelyek 2, vagy 2.5 osztalékot hoznak. A Rolls-Royce vállalat pl. nagyon kis jutalékot ad, de viszont közismert, hogy minden körülmény között meg tudja adni a folyó osztalékot. A mindenkori tőzsdei árfolyamban kifejezésre jut a bizalom is, függetlenül a jelen fennálló osztalékoktól. Az ilyen tőkésítésnél hozzá kell csapni egy bizonyos rizikó-prémiumot. A rizikó-prémium jó vállalatoknál nagyon kicsi, 1/4, vagy 1%. Ha az illető ország aranyjáradéka 3%-ra szól, akkor 3 és ennél nagyobb. Ha a vállalatoknál spekulációs tényezők játszanak szerepet, akkor 5%-ot is vesznek. A 3% az egész jó ajánlat, de ebben benne volt az értékelés 1938-tól 44-ig [a] speciális befektetésekre, ezek az 1938-as árfolyamnál nem juthatnak kifejezésre. De 1567