Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

62. 1946. október 24. mostmár nem csak az értékelés, hanem a megállapítandó árakról is tárgyalhasson. Dr. Erőss János [a Jóvátételi Hivatal elnöke]: Javasolja, hogy a szöveg azon része, mintha ez a delegáció javaslata volna, változzék meg akként, hogy ez a Gazdasági Főtanács, illetve elfogadás esetén a minisztertanács javaslata. Ne szolgáljon megtévesztésül, hogy van egy jóvátételi és az 1938-as ár közötti reláció is. Ennek az érték-megállapításnál nincs jelentősége, csak annak, hogy a petrozsényi érdekeltségnek valódi jelenlegi vagy azon aluli értéke állapíttassák meg. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a jóvátételi dollár 2-3 dollárt tesz, tehát az értékmegállapításnál nem lehet ez irányadó. Az álláspont az legyen, hogy a magyar kormány a Szergejev által tett értékelési módot elvileg nem teszi magáévá, de megpróbál ahhoz közeledni, véleménye szerint a részvények valóságos értékének megállapítása nem képzelhető el másképp, mint a társasági vagyon értékelése útján. Minthogy azonban a tárgyalások célja nem az, hogy a részvények értékelésére vonatkozólag elméletben leghelyesebb módszer állapíttassák meg, hanem az, hogy lehetőleg megegyezés jöjjön létre arra vonatkozólag, milyen összegben számíttassanak be a szóbanlévő részvények a magyar állam terhére fennálló jóvátételi kötelezettségekbe, a magyar kormány a következő javaslatot tenné: tekintettel arra, hogy a petrozsényi rt. által kibocsátott részvények névértéke darabonkint 500 lej és a társaság az 1938. évre 32.5 lej részvényenkénti osztalékot fizetett, a részvények hozama a névértékhez viszonyítva 1938-ban 6.5% volt. Osztalékként a kiöntött [sic!] összeg helyett a mérleg szerint kimutatott tiszta nyereség teljes összegét lehetne alapul venni, vagyis a tartalékok dotálására fordított és a következő üzletév számlájára átírt összeget is. Ebben az esetben a részvények hozama valamivel magasabb százalékot tesz ki és az alanti számítás ennek megfelelően módosul. 1938-ban a romániai nagy bankok látra szóló folyószámlabetétek után legfeljebb évi 2% kamatot térítettek. A petrozsényi részvények hozama tehát 3 és egynegyedszer akkora volt, mint a névértéküknek megfelelő bankbetét után élvezett kamat. Ezen az alapon számítva az 500 lej névértékű részvény értéke 1625 lejnek felel meg. Minthogy az alaptőke 2 820 000 db, egyenként 500 lej névértékű részvényre oszlott, az összes részvények értéke 4 582 500 000 lej. A svájci frank 1938. évi átlagos árfolyama 100 lej 3.25 sv. fr.. A petrozsényi összes részvényeink értéke tehát 1938-as árfolyamon 148 900 000 sv. fr. volt, vagyis 1 dollár 4.2 sv. fr. árfolyamon számítva 35 500 000. Ehhez hozzáadandó az 1938 óta bekövetkezett áremelkedés fejében a fegyverszüneti egyezményben megállapított 15%, azaz 5 300 000, úgyhogy az összes részvényeink értéke 40 800 000. A Szovjetunió kormányának képviselői által közölt adat szerint a részvényekből magyar tulajdonban cca. 62% van. Ennek értéke a fenti számítás szerint 25 300 000 $. A magyar kormány az értékelési módszerre vonatkozó elvi álláspontjának fenntartása mellett hajlandó olyértelmű megállapodást létesíteni, hogy a petrozsé1565