Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

61. 1946. október 16. [34] 33 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti dr. Szegő Vilmos önálló [ügyvédi] gyakorlatban eltöltött idejének beszámítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

41 [35] 34 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát Vankó Béla [fogházőr] jóvátétele tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. [36] 35 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát Greguschik Elek [járásbírósági díjnok] jóvátétele tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. [37] 36 [Dobi] Földmívelésügyi miniszter előterjeszti javaslatát Széchey Béla VI. fizetési osztályba való kinevezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

42 hoz tanácselnökké, dr. Piri Gábor hadbíró őrnagyot a budapesti ítélőtáblához bíróvá, dr. Ajtai Pál járásbírósági alelnököt a budapesti I—III. kerületi járásbíróság elnökévé és dr. Ájben Béla budapesti törvényszékhez ideiglenes szolgálattételre beosztott volt dési törvényszéki tanácselnököt a budapesti ítélőtáblához bíróvá kinevezhesse, illetve, hogy ezekben az ügyekben a köztársaság elnökéhez előterjesztést tehessen. Dr. Major Ákos (1908-1987) 1931-ben szerezte meg a jogtudori oklevelet. 1933-tól hadbírói, majd 1946-ban egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett. 1928 decemberétől állt katonai igazságügyi szolgálatban. 1940-ben hadbíró századossá, 1945 áprilisában hadbíró őrnaggyá, 1945 júniusában alezredessé, 1945 augusztusában hadbíró ezredessé léptették elő. 1946. november 25-étől a Népbíróságok Országos Tanácsának elnöke volt. Dr. Piri Gábor (1905-?) 1930-ban államtudományi, 1930-ban jogtudori oklevelet szerzett. 1933-ban hivatásos hadbíró vizsgát tett. 1935-ben hadbíró főhadnaggyá, 1941-ben hadbíró századossá nevezték ki. 1944-ben politikai magatartása miatt nyugállományba került. 1945 után a budapesti népbíróság II. sz. tanácsának vezetője volt, majd 1945 júliusában visszakerült a hadbírósághoz őrnagyi rangban. Dr. Ajtai (Augner) Pál (1888-?) 1920-ban bírói és ügyvédi vizsgát tett, majd ügyvédi gyakorlatot folytatott, 1930-ban a budapesti központi járásbírósághoz került. 1945-től dolgozott a budapesti I—III. kerületi járásbíróságnál. Dr. Ájben Béla (1888-?) 1913-ban szerzett jogtudományi doktorátust. 1914-től ügyvéd volt Déván, 1940 augusztusától a kolozsvári járásbíróságon, Désen, majd Budapesten a törvényszéken dolgozott. 41 A 24 507/1946.I.M.E. sz. előterjesztésében kértea miniszter, hogy dr. Szegő Vilmos budapesti főállamügyész-helyettes önálló ügyvédi gyakorlatban eltöltött 15 évének a nyugdíjába való beszámítása érdekében a köztársaság elnökéhez előterjesztést tehessen. 42 A 136 862/1946.F.M.X.2. sz. előterjesztés Széchey Béla polgári iskolai tanár mezőgazdasági középiskolai igazgatóvá való kinevezésére tett javaslatot. 1547